A közömbösségi görbe egy olyan vonal, amely két olyan árucikk kombinációját mutatja, amelyek egyenlő hasznosságot biztosítanak a fogyasztó számára. Más szavakkal, a fogyasztó közömbös lenne e különféle kombinációk iránt.
Példa olyan termékek megválasztására, amelyek ugyanazt a hasznot nyújtják a fogyasztóknak
A táblázat közöny görbeként ábrázolva
Csökkenő marginális hasznosság
A a közömbösségi görbe domború a csökkenő marginális haszon miatt. Ha van egy bizonyos számú banán – ennyit szeretne enni egy hét alatt. Az extra banán nagyon kevés hasznosságot kínál, ezért sok banánt feladna, hogy valami mást szerezzen.
Közöny görbe térkép
Különböző közömbösségi görbéket is megjeleníthetünk.
Az I2 összes választása ugyanazt a hasznosságot adja. De magasabb nettó hasznosság lesz, mint az I1 közömbösségi görbe.
Az I4 adja a legnagyobb nettó hasznosságot. Alapvetően az I4 magasabb jövedelmet igényelne, mint az I1.
Költségvetési sor
A költségvetési sor az áruk kombinációját mutatja meg, amelyet megengedhet a jelenlegi jövedelmének.
Ha egy alma 1 fontba, a banán pedig 2 fontba kerül, a fenti költségvetési sor az összes árukombinációt mutatja, amelyek 40 fontért megvásárolhatók. Például:
- 20 alma @ 1 font és 10 banán @ 2 font
- 10 alma @ 1 font és 15 banán @ 2 font
Optimális áruválasztás a fogyasztók számára
- B1 költségvetési sor esetén a fogyasztó maximalizálja a hasznosságot ahol a legmagasabb közömbösségi görbe tangenciális a költségvetési sorra (20 alma, 10 banán)
- Adott folyó jövedelem esetén – az IC2 nem érhető el.
- Az IC3 elérhető, de kevesebb hasznosságot ad, mint a magasabb IC1
- Az áruk optimális megválasztása az Equi-marginális elvvel is megmutatható.
Jövedelem-fogyasztás görbe
A jövedelem növekedésével megengedheti magának a fogyasztást nagyobb közömbösségi görbéken. Ez az optimális választás jobbra tolódik. Ez a jövedelem növekedésével megtervezheti a fogyasztást.
Az alacsonyabb ár hatása
Az alacsonyabb banánárral (2–1,50 font) ma már több banánt engedhetünk meg magunknak azonos jövedelem. A költségvetési tétel jobbra tolódik
Alacsonyabb árak mellett most az IC2 magasabb közömbösségi görbéjénél fogyaszthatunk, lehetővé téve több banán és alma.
Az áremelkedés jövedelem- és helyettesítő hatása
Amikor az áru ára emelkedik. Az emberek két okból kevesebbet vásárolnak
- Jövedelemhatás. Ez az áremelésnek a rendelkezésre álló jövedelemre gyakorolt hatását vizsgálja. Ha egy ár ára emelkedik, akkor a fogyasztók rendelkezésére álló jövedelem viszonylag alacsonyabb lesz. Például, ha a benzin ára emelkedik, előfordulhat, hogy a fogyasztók nem engedhetik meg maguknak, hogy annyit vezessenek, ami alacsonyabb kereslethez vezet.
- Helyettesítő hatás. Ez az áremelkedés hatását vizsgálja az alternatívákhoz képest. Ha a benzin ára emelkedik, akkor viszonylag olcsóbb busszal menni.
Jövedelem és a normál áru helyettesítése
- Az áremelkedés emelkedése költségvetési sor. Most kevesebb jó banánt vásárolhat. A költségvetési görbe eltolódik B2-re
- A fogyasztás az A pontról a C pontra esik (a banán mennyiségének csökkenése a Q3-ról Q1-re
Különböző helyettesítési és jövedelmi hatások keresése.
- Új költségvetési sort rajzolunk a B2-vel párhuzamosan, de érintőlegesen az első közömbösségi görbéhez.
- Mivel az első közömbösségi görbe tangenciális, lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy ugyanazt a hasznosságot kapja, mint korábban (mintha a jövedelem nem változott volna.)
- A B-3-ra összpontosítva megvizsgáljuk a hatás az árváltozás – minden jövedelemhatás figyelmen kívül hagyásával.
- Az A-ról B-re (Q3-ról Q2-re) történő változás pusztán a helyettesítési hatásnak és a relatív árváltozásnak köszönhető.
Jövedelemhatás
- A jövedelem azonban csökkent, emiatt a fogyasztó alacsonyabb I2 közömbösségi görbe közül választhat. A jövedelem miatti változás tehát b-től C-ig (Q2-től Q1-ig)
- Ebben az esetben egy normál jószág esetében a jövedelem és a helyettesítő hatás egymást erősíti – mindkettő vezető t o alacsonyabb kereslet.
Az alacsonyabbrendű ár drágulásának hatása
- A helyettesítési hatás (a B-3 párhuzamos költségvetési sorának felhasználásával) nagy esést okoz a-ról b-re.
- A jövedelemhatás azonban a kereslet növekedéséhez vezet (Q1-Q2 )
- Az általános kereslet csökken, de a helyettesítő hatást részben ellensúlyozza a jövedelemhatás.
- Ennek oka, hogy amikor a jövedelem csökken, a jövedelem csökkenése miatt több alacsonyabb rendű árut vásárolunk, mert már nem engedhetjük meg magunknak a normál / luxuscikkeket.
Giffen áruk
A Giffen áruk akkor fordulnak elő, amikor a jövedelemhatás meghaladja a helyettesítési hatást.Ez meglehetősen ritka, de elméletileg lehetséges a szegény parasztok számára, akiknek választásuk van a drága hús és az olcsó rizs között.
A 2. negyedévtől kezdjük, a rizs drágulása a rizsre fordított költségvetési sort B2-re csökkenti. De a jövedelem csökkenése nagy jövedelemhatást okoz, amely felülmúlja a helyettesítési hatást. A rizs iránti kereslet a harmadik negyedévre emelkedik, a hús iránti kereslet nagy eséssel csökken.
Kapcsolódó
- Allokációs hatékonyság
- A fogyasztók választása
- Költségvetési korlátok