XIII. Lajos 1601-1643

IV. Henrik és Medici Marie de “Medici fia, XIII. Lajos (1601-1643) francia király lett 1610-ben. apja halála után édesanyja a királyság régenseként tevékenykedett, amíg az ifjú király 1617. április 24-én meg nem ragadta a hatalmat. Ezt a hatalmat miniszter, Richelieu bíboros segítségével 1624-től megszilárdították.

Mint sok más királyi ház esetében, a Versailles-i palota építéséről kétségtelenül vadászati okokból döntöttek. XIII. Lajos gyakran érkezett Saint-Germain-től. en-Laye, az akkori Korona egyik fő rezidenciája, hogy a sport iránti szenvedélyét az ar ea Versailles környékén. A nap végén vagy akár éjszaka való visszatérés szükségessége nagy valószínűséggel arra késztette a királyt, hogy helyi “bázist” akarjon, ahelyett, hogy a környék egyetlen fogadójában, L “Ecu-ban kellene tartózkodnia, ahol általában megállt, ha a az időjárás megakadályozta visszatérését.

1623-ban felkérte Nicolas Huau üzletembert, hogy építsen neki vadászházat a Versailles óvárosára néző dombon. Szerény kivitelű, a szuverén és a vadászaton kísérők befogadására alkalmas épület nem biztos, hogy teljes mértékben kielégítette várakozásait, mert XIII. Lajos nem sokkal később új palotával helyettesítette. Az utóbbiak munkáját Philibert Le Roy építészre bízták, aki 1631 és 1633 között három U-alakban elrendezett szakaszból álló palotát épített, sarokpavilonokkal felruházva. Palatetős téglából és kőből készült XIII. Lajos rezidenciáját úgy tervezték, hogy befogadja a királyt és kíséretét olyan tartózkodásokra, amelyeket egyre élvezetesebbnek talált. Versailles egyre fontosabb szerepet kezdett játszani a király számára, amit a Versailles-i seigneury ekkori megvásárlása és egy királyi teniszpálya felépítése igazol, ahol az akkoriban nagy népszerűségnek örvendő sportot lehet játszani.

Ma a palota tégla-, kő- és pala szerkezete a város felőli oldalon tükrözi XIII. Lajos palotájának tervét, és a Márványudvart övező homlokzatok nagy része az 1631-1633-as munkálatokból származik.

XIII. Lajos