A JAMA belgyógyászatának április 27-én megjelent cikkében: “Kihívások az alkoholelvonás előrejelzésében, diagnosztizálásában és kezelésében orvosilag beteg kórházi betegeknél: tanítható pillanat” – Thomas D. Brothers, MD és Paxton Bach, MD, írjon egy férfi esetéről, amelyet kórházba vittek a bél tervezett reszekciójára. A páciens elmondása szerint napi 8-10 uncia whiskyt ivott, de utolsó itala a felvétel előtt három nappal volt. Az alkohol megvonásának tünetei nem voltak Az első héten sürgős újbóli beavatkozást igényelt, a 9. napon pedig dezorientált és figyelmetlen lett, nagy intraabdominális tályogokkal. A 13. napon izgatottabb és zavartabb lett, a klinikusok pedig elvonási kezelési protokollt hajtottak végre. a Klinika segítségével Intézet alkohol visszavonási értékelése (CIWA) skála. Magas pontszámot kapott – szorongás, izgatottság, hallucinációk és dezorientáció -, és 10 mg diazepámot kapott, a tüneteinek javulásához nincs szükség további gyógyszeres kezelésre. Másnap azonban még jobban összezavarodott és izgatott volt, ismét magas gólt ért el. Újabb 10 mg-os diazepám adag után nyugtatóvá vált, és át kellett vinni egy megfigyelt egységbe. “Ebben az esetben az alkoholelvonás természetes történetének rossz megértése arra késztette a fekvőbeteg-csoportot, hogy tévesen diagnosztizálta az alkohol-megvonást, és helytelenül hajtotta végre a CIWA-protokollt” – írták a kutatók. 24 és 72 óra között. Bár az elvonással összefüggő rohamok bármikor előfordulhatnak a kúra során, a delirium tremens általában az utolsó ital után három-hét nappal jelentkezik, és csak azután, hogy enyhébb tüneteken keresztül halad. Ennek a betegnek a súlyos alkoholelvonás hirtelen fellépése az utolsó ital után több mint 1 héttel rendkívül szokatlan lenne, különösen anélkül, hogy először enyhe elvonást mutatna be. ” A betegek bizonyos orvosi körülmények között izgulnak, beleértve a fájdalmat és az intubációt is. Ebben az esetben a betegnek szükségtelenül nagy dózisú benzodiazepint adtak. Nem volt alkoholelvonó.