Azok a kutyák, amelyeknek a szőrösség szempontjából meghatározó génjei vannak, természetes körülmények között adhatják át tulajdonságukat utódaiknak; vagyis nem az emberek ellenőrzése alatt áll. Ezért lehetséges, hogy a világ egyes részein szőrtelen kutyák csoportjai emberi beavatkozás nélkül jöttek létre. A történelem későbbi szakaszában az emberek elismert fajtákká fejlesztették ezeket a csoportokat.
Világszerte elismert fajták a kínai címeres kutya, a Xoloitzcuintle (mexikói szőrtelen kutya), a perui inka orchidea és az amerikai szőrtelen terrier.
Az argentin pila kutya, a bolíviai szőrtelen kutya és az ecuadori szőrtelen kutya nem regisztrált szőrtelen kutyafajta.
További fajták, amelyekről korábban azt mondták, hogy léteztek: az afrikai szőrtelen kutya (más néven abesszin homokterrier, egyiptomi szőrtelen kutya és afrikai elefánt kutya, utoljára szürke bőrére utal) és a sziámi szőrtelen kutya.
Ez a fajta genetikai szerkezet homozigóta születés előtti halálos a domináns gén számára. Ez azt jelenti, hogy a két domináns génnel rendelkező zigóták nem élhetnek. Ezért minden domináns szőrtelen kutyának heterozigóta génszerkezete van. Ez lehetővé teszi a homozigóta recesszív típus fennmaradását, amely a bevont fajta.
Azoknál a kutyáknál, ahol a szőrtelenség domináns gén, a szőrtelen és szőrtelen párosítások átlagosan 66,6% szőrtelen és 33,3% bevonattal rendelkező kölyökkutyát eredményeznek. A szőrtelen és a bevonattal ellátott párosítások esetében átlagosan 50% / 50% lesz a bevont és a szőrtelen arány, míg a bevont és bevont párosítások esetében az összes kölyökkutyát bevonják.
A kínai tarajos kutya bevonatos fajtája “Powderpuff” -nak hívják, és elismert típus. A Xoloitzcuintle bevont fajtáját a konformáció szempontjából érvényes típusnak ismerik el, néhány regiszterben, beleértve az AKC-t is. A többi fajta bevonatos fajtáit érvényes fajtákként el lehet ismerni vagy nem. a fajtától, a kiállítástól vagy a nyilvántartási szervezettől függően a konformáció bemutatásához