Célok és célok: Elemzés a portugáliai kórházi felnőtt betegeknél a Braden-skála pontszámok és részpontszámok, jellemzőik, diagnózisuk és tartózkodási idejük függvényében.
Háttér: A Braden skálát világszerte használják a nyomásfekély kockázatának felmérésére, és támogatja az ápolókat a megelőző beavatkozások végrehajtásában.
Tervezés: Az elektronikus egészségügyi nyilvántartás adatbázisának retrospektív kohorszanalízise az orvosi és sebészeti területekre felvett felnőtt betegek körében 2012-ben.
Módszerek: 8147 beteg Braden-skála pontszámai és alpontjai társultak életkor, nem, a bejutás típusa (sürgősségi szolgálat vagy beprogramozott), speciális egységek (orvosi vagy sebészeti), a tartózkodás időtartama, a beteg mentesítése (mentesítés, halál vagy más kórházba történő áthelyezés) és az ICD-9 diagnózis.
Eredmények: A résztvevők szignifikánsan alacsonyabb Braden-skála pontszámmal voltak: nők, idősebb emberek, kórházakban kórházban fekvő betegek, sürgősségi ellátással, hosszabb kórházi tartózkodással és / vagy vaszkuláris, traumatizmusos, légzőszervi, fertőzéses vagy szívbetegségekkel . A mobilitás, a súrlódási / nyíróerők és az aktivitás nagyobb mértékben járultak hozzá a Braden-skála pontszámhoz, míg a táplálkozás volt a legkisebb.
Következtetések: Az összes résztvevő hozzávetőleg egyharmadának nagy volt a kockázata a nyomásfekély kialakulásának a felvételkor, ami az ápolási megelőző ellátás alkalmazásához vezetett. Vizsgálatunk kimutatta, hogy az ápolóknak különös figyelmet kell fordítaniuk az 50 év feletti betegekre, akiknek a Braden skála pontszáma lényegesen alacsonyabb volt. A Braden skála pontszámai jelentősen növekedtek az utolsó értékelések során, amelyek azt mutatják, hogy a Braden skála érzékeny a beteg klinikai javulására. A Braden-skála összefüggései a tartózkodás hosszával feltárják annak fontosságát, mint a tartózkodás hosszának előrejelzője.
Relevancia a klinikai gyakorlattal: Az ápolónőknek a Braden-skála felmérését kell alkalmazniuk, és figyelembe kell venniük a betegek jellemzőit és diagnózisait a célzottabb megelőző beavatkozások megtervezéséhez és az ápolói ellátás javításához. Ez a tanulmány lehet az első lépés a megelőző protokoll létrehozására intézményi valóság, a betegek jellemzői, a kockázat szintje és az érintett alskálák.