Művészeti mozgalom: futurizmus – meghatározás és áttekintés

1908-ban Filippo Tommaso Marinetti olasz költő kihagyott egy kerékpáros hiányzását, és autójával egy árokban ütközött. A régi kerékpár és a modern autó tapasztalatai inspirálták őt a futurizmus manifesztumának megírásához. A futurizmusnak olyan mozgalomnak kellett lennie, amely meghódítja a nosztalgiát és a hagyományokat. 1910-re Umberto Boccioni, Carlo Carrà és Luigi Russolo fiatal művészek csatlakoztak Marinetti mozgalmához. Azt sugallták, hogy a futurizmus túlmutat az irodalomon és a költészeten, és a három művész megírta a Futurista Festők Kiáltványát. Ezt elküldték kollégáiknak, Gino Severininek és Giacomo Balának, akik aláírták a kiáltványt. Ezek a művészek együtt alkották a futurista művészek alapcsoportját.

Mi a futurizmus?

A futurizmus olasz volt század eleji művészeti mozgalom, amelynek célja a modern világ dinamizmusának és energiájának megragadása volt a művészetben. A futuristák jól ismerik a tudomány és a filozófia legújabb fejleményeit, és különösen lenyűgözik a repülést és az operatőröket. A futurista művészek elítélték a múltat, mivel a korábbi kultúrák súlyát rendkívül nyomasztónak érezték, különösen Olaszországban. A futuristák ehelyett egy olyan művészetet javasoltak, amely a modernitást, iparát és technológiáját ünnepli.

Kulcsidőszak: 1908 – 1944
Kulcsrégiók: Olaszország
Kulcsszavak: mozgás, dinamizmus, modernitás, ipar, technológia
Kulcsfontosságú művészek: Filippo Tommaso Marinetti, Umberto Boccioni, Carlo Carrà, Giacomo Balla, Gino Severini, Luigi Russolo, Benedetta Cappa

Ismer valakit, akinek érdekes lenne ez a cikk?

0 megosztás

A futurizmus legfontosabb ötletei

A futuristák igyekeztek elsöpörni a művészetről azt mondani, hogy elavultak, hagyományos elképzeléseik. Ehelyett ezeket a gépkor energikus ünneplésével akarták felváltani. A fő hangsúly a jövő dinamikus jövőképének képviselete volt. Mint ilyen, gyakran ábrázolják a városi tájakat és az új technológiákat, beleértve a vonatokat, autókat és repülőgépeket. Dicsőítették a gyorsaságot, az erőszakot és a munkásosztályokat, és azt hitték, hogy előrelépnek.

A művészet mozgásának és dinamizmusának elérése érdekében a futuristák technikákat fejlesztettek ki a sebesség és a mozgás kifejezésére. Ezek a technikák magukban foglalták az elmosódást és az ismétlést. Erővonalakat is alkalmaztak – ezt a módszert a kubistáktól adaptálták. A futuristák a legkülönbözőbb művészeti formákon dolgoztak, beleértve a festészetet, az építészetet, a szobrászatot, az irodalmat, a színházat és a zenét.

Umberto Boccioni, a folytonosság egyedi formái az űrben, 1913. MoMA jóvoltából

Ikonikus futurista művészek & Műalkotások

Umberto Boccioni folytonosságának egyedi formái az űrben (1913)

A valaha készült legigonikusabb futurista műalkotásnak vitathatatlanul Umberto Boccioni Az űrben való folytonosságának egyedülálló formái egy “kubo-futurista” figura, amely előre mozog. Úgy tűnik, hogy az alak erőteljes lábai előre haladnak, olyan erők faragták, mint a szél és a sebesség. Ez a modern ember gépe allegóriaként olvasható Olaszország azon törekvésére, hogy önmagát modern nemzetként határozza meg.

Giacomo Balla kutyája pórázon dinamizmusa (1912)

Dinamik A pórázon tartott kutya m Balla legismertebb alkotása, amely egy tacskát mutat pórázon, és a gyors mozgásban sétáló hölgy lába. Balla ezt a mozgást úgy érte el, hogy elmosódott és megsokszorozta a lábukat.

Giacomo Balla, egy kutya dinamizmusa pórázon, 1912. Albright-Knox galéria jóvoltából
Carlo Carrà Anarchista Galli temetése (1910–11)

Az Anarchista temetése Galli Carrà egyik leghíresebb alkotása. Angelo Galli anarchista és munkaügyi szervező volt Milánóban, akit a rendőrség megölt egy sztrájk során 1904-ben. Mivel attól tartottak, hogy Galli temetése politikai demonstrációvá válik, az állam rendőrséget küldött, hogy akadályozza az anarchistákat a temetőbe való belépésben. Amikor ellenálltak, a rendőrség erőszakkal reagált, és verekedés tört ki. Carrà szemtanúja volt az eseménynek, és megörökítette a jelenet intenzitását és káoszát, valamint a gyors mozgást.

Gino Severini Táncos a Pigalle-ban (1912)

Gino Severini táncosát a festmény közepén ábrázolják, dinamikus keresztező vonalakból és kavargó szövetből áll.Koncentrikus körök kifelé vezetnek a festmény széleihez, és minden kör alakú réteg töredékes képeket tartalmaz zenészekről, hangszerekről és a közönség tagjairól. Ez az előadás lényegét és dinamizmusát hivatott megragadni.

Gino Severini, táncos a Pigalle-ban, 1912. A MoMA jóvoltából

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük