Képzelje el magát több száz évvel ezelőtt egy kereskedelmi hajó kapitányaként. A szokásos útvonalak fel és le vezetnek az Egyesült Államok keleti partvidékén, de érdekes lehetőség nyílt arra, hogy a tengerészeti felfedezéseket kissé messzebbre terjessze.
Felkértek egy rakomány cukor szállítására dohány az ország másik végébe: a vad és nagyrészt ismeretlen nyugati partra. Más kapitányok figyelmeztetnek, hogy az út hosszú lesz, mivel Dél-Amerika déli végén körbe kell utaznod.
A benned lévő felfedező mégis úgy dönt, hogy útközben kipróbálja Közép-Amerika vizeit. Lehet-e olyan parancsikon, amely összeköti az Atlanti-óceánt a Csendes-óceánnal?
Utazásod Panama felé vezet, de sajnos, egy keskeny földsáv még mindig elválasztja a két óceánt. Amíg dél felé haladva folytatja útját Dél-Amerika körül, CSODÁLJA, vajon egy nap lehet-e mód arra, hogy átvágja ezt a keskeny földsávot és több ezer mérföldet és sok napot szabadítson fel az utazásból.
Ma természetesen tudjuk, hogy t kalap álma valójában 1914-ben valóra vált a Panama-csatorna formájában. Bármilyen fantasztikus is a csatorna, inkább arra a keskeny földsávra akarunk koncentrálni, amelyet isthmusnak nevezünk.
Az isthmusnak három meghatározó jellemzője van: (1) “keskeny földsáv;” ) két nagyobb szárazföldet köt össze, és (3) két víztestet választ el. Például a Panama-szoros a világ egyik leghíresebb isthmusa. A legszűkebb, körülbelül 30 mérföld széles földsávból áll. pont, amely elválasztja az Atlanti-óceánt a Csendes-óceántól, miközben összeköti Észak-Amerika és Dél-Amerika kontinenseit.
Egy másik híres szoros a Suezi-szoros. Egyiptomban található, mintegy 75 mérföldnyi földsáv széles, amely összeköti az afrikai és ázsiai kontinenseket, miközben elválasztja a Földközi-tengert a Vörös-tengertől.
A történelem során az isthmusok stratégiai helyszínek voltak mind kereskedelmi, mind katonai célokra. Gyakran kulcsfontosságú helyszínként szolgálnak a kikötők, csatornák, valamint a szárazföldi és tengeri kereskedelmi útvonalak közötti kapcsolatok számára.
Az istmuszok többféle módon is kialakulhatnak, attól függően, hogy hol keletkeznek azok a területek. Például a szakértők úgy vélik, hogy a Panama-szoros egy vulkáni tevékenység eredményeként alakult ki, amely szigetek láncolatát hozta létre. Idővel az üledék összegyűlt a szigetek között, és ezzel kialakult az isthmus.
A világ más területein az istmuszok kialakulhatnak a tektonikus lemezek mozgása, a törésvonalak mentén emelkedő vízszint, valamint a hullámok és az árapályok mozgása következtében. Például az árapályok és hullámok hatására vékony homokrúd alakulhat ki a szárazföld és a parti sziget között.
Az így létrejött homokrúd egy speciális faj, amely tomboló néven ismert. A világ leghíresebb tombolója a Gibraltári-szikla, amely a Földközi-tenger nyugati bejáratának része.