Kommunikáció magas kontextusú és alacsony kontextusú kultúrákban

Az emberek kommunikációja kultúránként nagyon változó. Teljesen globalizált napjainkban minden eddiginél fontosabb megérteni ezeket a különbségeket és honnan származnak. Az ilyen megértés egyik módja az Edward T. Hall antropológus által kidolgozott magas és alacsony kontextusú kulturális keretrendszer.

Hall 1976-ban azt javasolta, hogy a kultúrákat két kategóriába sorolhassák: magas kontextusú és alacsony kontextus. A koncepció a 40 évvel ezelőtti bevezetése óta népszerű referenciakeret, a mai napig képzési eszközként használják.

Milyen különbségek vannak?

A magas és alacsony kontextusú kultúrák közötti megkülönböztetés a verbális és nonverbális kommunikáció különbségeit hivatott kiemelni. A magas kontextusú kultúrák nem csak magukra a szavakra, hanem az üzenet mögöttes kontextusára, jelentésére és hangvételére összpontosító kommunikációt fognak használni.

Azok a országok, amelyek ebbe a kategóriába esnek, Japán, Kína, Franciaország, Spanyolország, Brazília és még sok más.

A másik oldalon az alacsony kontextusú kultúrák azt várják, hogy a kommunikációt kifejezetten közöljék, így nem áll fenn az összetévesztés veszélye, és ha egy üzenet nem elég világos, akkor ez lelassítja a folyamatot a kommunikáció. A legszélsőségesebb esetekben bármilyen értelmű mozgástér elhagyása katasztrofális lehet.

Az alacsony kontextusú kommunikációba tartozó kultúrák közül néhány olyan nyugati kultúra, mint az Egyesült Királyság, Ausztrália és az Egyesült Államok.

Magas kontextus és alacsony kontextusú kultúra jellemzői

A kultúrákat általában nem lehet szigorúan sem magas, sem alacsony kontextusba szervezni. A legtöbb kultúra a szélsőségek közé esik a spektrumban, és különböző mértékben megoszthatja mind a magas, mind az alacsony kontextus jellemzőinek jellemzőit.

Bár összetett jellemző lehet, függetlenül attól, hogy egy kultúra magas vagy alacsony kontextusú-e, mégis meghatározza egy adott kultúra sok más szempontját. Például egy magas kontextusú kultúrában a hasonlóság fontos jellemző. Ennek oka, hogy a magas kontextusú kultúrákban élő lakosság többségének jellemzően ugyanaz az iskolai végzettsége, valamint közös etnikuma, vallása és történelme van.

Ezen közös tapasztalatok révén az üzenetek kontextusba kerülhetnek feltételezve, hogy a közönség ugyanúgy gondolkodik, és követi a mögöttes üzenetet, amelyet valaki beszédében vagy írásában implicit módon követ.

Alacsony kontextusú kultúrákban ennek az ellenkezője igaz. Általában sokfélék, és a csoport helyett az egyénre összpontosítanak. Mivel az alacsony kontextusú kultúrán belül nagyon sok különbség van, a kommunikációnak elég alaposnak kell lennie ahhoz, hogy a lehető legtöbb ember megértse.

A kommunikáció formái

Csakúgy, mint a kommunikáció általában más a magas és az alacsony kontextusú kultúrák esetében, a kommunikáció formái is változnak, beleértve az általuk kedvelt médiatípusokat is. A mai rohanó digitális korban ezek a formák elmozdulhatnak, de a mögöttes preferenciák változatlanok maradnak.

Általában a magas kontextusú kultúrák inkább a szóbeli kommunikációt, míg az alacsony kontextusú kultúrák az írott kommunikációt részesítik előnyben.

Amikor e-mailekről, szöveges üzenetekről és online üzenetküldésről van szó, az alacsony kontextusú kultúrák gyors és gyakori üzenetek kiváltására használják. Az alacsony kontextusú kultúrák azt is szeretnék, hogy ezek a kommunikáció az alapvető kérdések körül forogjon, például:

  • Mi történik?
  • Hol történik?
  • Mikor megy hogy megtörténjen?
  • Hogyan fog történni?

Természetesen a magas kontextusú kultúrák hajlamosak a másik irányba mozogni, a hosszabb kommunikáció, amely nem mindig az alapvető kérdésekre összpontosít.

Kommunikáció a nemzetközi üzleti életben

Nyilvánvaló, hogy egy multinacionális szervezet számára fontos ismerni a különbséget a magas és alacsony kontextusú kultúrák között annak érdekében, hogy hatékony kommunikáció és kerülje a kínos vagy sértő hibákat. Ezeknek a különbségeknek a teljes megértése hatékonyan javítja mind a külső, ügyfélközpontú kommunikációt, mind az üzleti vállalkozások közötti kapcsolatokat.

Értékelni fogja egy japán vállalat az Ön próbálkozásait a lényegre váltani? Unatkozni fog-e egy német vállalat, ha egy téma körül beszél, ahelyett, hogy közvetlenül foglalkozna vele? Ismerje meg közönségét és kulturális helyzetét, és üzenete soha nem fog elveszni.

Ha további információt szeretne a globális kommunikációs gyakorlatokról, böngésszen teljes blogunkban.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük