Kolecisztokinin (CCK), korábban pankreoziminnek nevezték, emésztési hormon, amely felszabadul a szekretinnel, amikor a gyomorból származó étel eléri a vékonybél első részét (duodenum). A kolecisztokinint és a pancreozymint egykor két különálló hormonnak tekintették, mivel két különféle hatást írtak le: enzimek felszabadulását a hasnyálmirigyből, a pancreozyminnek tulajdonított hatást; és az epehólyag összehúzódása, amely az epét a duodenumba kényszeríti, amely hatás a kolecisztokininnek tulajdonítható. Ma azonban ezt a két műveletet felismerik, hogy egy enzimhez tartoznak, amelyet ma már kizárólag kolecisztokinin néven ismernek. div>
A kolecisztokinint a felső vékonybél sejtjei választják ki. Szekrécióját sósav, aminosavak vagy zsírsavak a gyomorba vagy a nyombélbe vezetik be. A kolecisztokinin stimulálja az epehólyag összehúzódását és a tárolt epe felszabadítását a belekbe. Serkenti a hasnyálmirigy-lé szekrécióját és jóllakottságot válthat ki. Számos hipotézis van a kolecisztokinin jóllakottság kiváltására vonatkozó képességével kapcsolatban. Az egyik hipotézis szerint az étkezés okozta kolecisztokinin szekréció aktiválja az agy hipotalamuszának jóllakottsági központját, így a személy teljesnek érzi magát és abbahagyja az evést. A második hipotézis az, hogy mivel a kolecisztokinin gátolja a gyomor ürítését, a jóllakottság érzése a gyomor megnyúlásának eredménye lehet.