Kálium-jodid

2007-es iskolák Wikipédia kiválasztása. Kapcsolódó témák: Kémiai vegyületek

Kálium-jodid
Általános
Szisztematikus név	Kálium-jodid
Egyéb nevek	Kalium-jodid, knollide, potide
Molekulaképlet	KI
Moláris tömeg	166,00 g / mol
Megjelenés	fehér kristályos szilárd anyag
CAS-szám
Tulajdonságok
Sűrűség és fázis	3,13 g / cm3, szilárd
Oldékonyság vízben	128 g / 100 ml (6 ° C)
Olvadáspont	681 ° C (954 K)
Forráspont	1330 ° C (1600 K)
Savasság (pKa)	?
Alkilitás (pKb)	?
Szerkezet
Molekuláris forma	?
Koordinációs geometria	?
Kristályszerkezet	?
Dipólus pillanat	? D
Veszélyek
Biztonsági adatlap	Külső MSDS
Fő veszélyek	Kissé veszélyes
NFPA 704	0 1 0
R / S utasítás	R: 36, 38, 42–43, 61 S: 26, 36-37, 39, 45
RTECS szám	TT2975000
Kiegészítő adatok oldal
Struktúra & tulajdonságok	n, εr stb.
Termodinamikai adatok	Fázis viselkedése Szilárd, folyékony, gáz
Spektrális adatok	UV, IR, NMR, MS
Kapcsolódó vegyületek
Egyéb anionok	kálium-bromid kálium-klorid
Egyéb kationok	lítium-jodid nátrium-jodid rubídium-jodid cézium-jodid
Hacsak másképp nem jelezzük, a anyagok adatait standard állapotban adjuk meg (25 ° C-on, 100 kPa) Infobox felelősségkorlátozás és hivatkozások

A kálium-jodid fehér kristályos só KI képlettel, fotózáshoz és sugárkezeléshez használják. Jodidforrásként széles körben alkalmazható, mivel kevésbé higroszkópos, mint a nátrium-jodid, megkönnyítve ezzel a munkát. A KI sárga színűvé válhat, ha levegőben melegítjük, vagy ha hosszú ideig nedves levegőn állunk, a jodid jóddá oxidálódása miatt.

Kémiai tulajdonságok

A kálium-jodid egyszerű ionosként viselkedik só, K + I−. Mivel a jodidion enyhe redukálószer, az I− könnyen oxidálható I2-re erős oxidáló szerekkel, például klórral:

2 KI (aq) + Cl2 (aq) → 2 KCl + I2 (aq)

Még a levegő is oxidálja a jodidot, amit a lila kivonat megfigyelése bizonyít, amikor a klórmetánt diklór-metánnal öblítik. Savas körülmények között a KI még könnyebben oxidálódik, a hidro-jodinsav (HI) képződése miatt, amely erőteljes redukálószer.

A KI az elemi jóddal kombinálva I3-formát képez.

KI (aq) + I2 (s) → KI3 (aq)

Az I2-vel ellentétben az I3− sók nagyon jól oldódhatnak. Az I2 és az I3− gyakorlatilag azonos redoxpotenciállal rendelkezik (0,535 és 0,536 V az NHE-vel szemben), vagyis mindkettő enyhe oxidálószer a H2-hez képest. Ezért ez a reakció lehetővé teszi, hogy a jód vizes oldatokban felhasználható legyen a redoxi titráláshoz.

A kálium-jodid néhány szerves reakcióban jodidion forrásaként is szolgál (lásd alább a „felhasználás” részt).

Előkészítés

A kálium-jodidot úgy állíthatjuk elő, hogy kálium-bázist hidrogén-jodiddal reagáltatunk, például:

HI + KHCO3 → KI + H2O (l) + CO2 ( g)

Alternatív megoldásként a vas (II) jodidot, amelyet ócskavas és jód felhasználásával állítanak elő (jodidban gazdag sóoldatokból vagy chilei sóoldatból készülnek, kálium-karbonáttal kezelhetjük:

FeI2 + K2CO3 → 2 KI + FeCO3

Használat

A kálium-jodidot a fényképezés során használják, az ezüst (I) jodid előállításához a nagy sebességű fényképészeti filmekhez:

KI (aq) + AgNO3 (aq) → AgI (s) + KNO3 (aq)

Az étkezési sóhoz kis mennyiségben kálium-jodidot is adnak, hogy “jódos” legyen. Telített oldatban köptetőként is alkalmazzák a tüdődugulások kezelésére.

A KI-t gyakran használják jodidforrásként szerves szintézisben.Hasznos alkalmazás az aril-jodidok előállítása arenediazónium-sókból, például:

A kálium-jodid telített oldata is sporotrichosis, gombás fertőzés kezelésére használják.

Orvosi alkalmazásban fertőtlenítő szerként is szolgálhat torokfájás esetén. Az adag 0,5 g-1,0 g 100 ml-ben, jód kíséretében (0,5 g-1,0 g 100 ml-ben).

A kálium-jodid szerepe a radiológiai sürgősségi készültségben

Bontatlan doboz kálium-jodát tabletta, amelyet az Egyesült Királyság Sellafield atomerőműjével kapcsolatos felkészültségi botrány után állítottak elő és terjesztettek az Ír Köztársaság lakosságának.

A kálium-jodidot a pajzsmirigy radioaktív jódtól való megvédésére is fel lehet használni egy atomerőműben bekövetkező baleset vagy támadás, vagy egyéb nukleáris támadás esetén, különösen akkor, ha egy atomreaktor megsérül, és az illékony radionuklidok, amelyek jelentős mennyiségben tartalmaznak mennyiségű 131I kerül a környezetbe. A rádiójód különösen veszélyes radionuklid, mert a szervezet a pajzsmirigybe koncentrálja. A kálium-jodid azonban nem képes megvédeni a sugármérgezés egyéb okaitól, és semmilyen fokú védelmet nem nyújt a piszkos bomba ellen, hacsak a bomba véletlenül nem tartalmaz jelentős mennyiségű radioaktív jódot. Nukleáris vészhelyzet esetén a sebek tisztítására használt jódot nem szabad lenyelni. Ez egy méreg.

Lásd a hasadást termékekről és a külső linkekről.

Óvintézkedések

Enyhe irritáló hatású, viseljen kesztyűt. A krónikus túlzott expozíció káros hatással lehet a pajzsmirigyre.