A Föld vizeinek eloszlása és mennyisége
Az óceáni vizek és az üledékek pórustérébe szorult vizek alkotják a mai hidroszféra nagy részét . Az óceánok teljes víztömege megegyezik a jelenleg létező üledékes kőzetek tömegének körülbelül 50% -ával, és a Föld kérgének egészének körülbelül 5% -ával. A mély és sekély talajvizek az üledékes kőzetek pórusaiba zárt teljes víz kis százalékát teszik ki – 3–15 százalékos nagyságrendben. A légkörben lévő vízmennyiség egyszerre triviális, ami nagyjából 13 000 köbkilométer (kb. 3100 köbmérföld) folyékony víznek felel meg, vagyis a Föld felszínén lévő teljes mennyiség körülbelül 0,001 százalékának felel meg. Ennek a víznek azonban fontos szerepe van a víz körforgásában.
Jelenleg a jég a Föld vizének valamivel több mint 2 százalékát zárja le, és valószínűleg a víz 3% -át vagy még nagyobb részét tette ki. a pleisztocén korszak jegesedéseinek magassága (2,6 millió és 11 700 évvel ezelőtt). Bár a folyókban, tavakban és a légkörben kevés a víztárolás, az eső-folyó-óceán-atmoszféra rendszerén keresztül a vízkeringés aránya viszonylag gyors. A szárazföldről évente az óceánokba engedett vízmennyiség megközelítőleg megegyezik a folyókban és tavakban bármely pillanatban tárolt víz teljes tömegével.
A talajnedvesség a Föld vízének csak 0,005% -át teszi ki felület. Ez a kis vízmennyiség gyakorolja azonban a legközvetlenebb hatást a talajból történő párolgásra. A bioszféra, bár összetételében elsősorban H2O, a föld felszínén lévő összes vízből csak nagyon keveset, csak körülbelül 0,00004 százalékot tartalmaz, a bioszféra mégis fontos szerepet játszik a vízgőz visszaszállításában a légkörbe az átégetés folyamán. / p>
Amint a következő szakaszból kiderül, a Föld vize nem tiszta H2O, hanem oldott és részecskés anyagokat tartalmaz. Így a Föld felszínén lévő víztömegek a szervetlen és szerves anyagok fő befogadói, és a víz mozgása meghatározó szerepet játszik ezen anyagok bolygó felszínén történő szállításában.