binomiális nomenklatúra meghatározása
A binomiális nómenklatúra a tudományosan elnevező organizmusok rendszere, amelyet Carl Linnaeus fejlesztett ki. Linné egy nagy művet, a Systema Naturae (A természet rendszere) címmel jelent meg, amelyben Linné minden ismert növényt és állatot megpróbált azonosítani. Ez a munka 1735 és 1758 között különféle szakaszokban jelent meg, és megalapozta a binomiális nómenklatúra ma is alkalmazott egyezményeit. A binomiális nómenklatúrát azért hozták létre, hogy világosabbá tegyék a szervezetek, az evolúció és az ökológia általános vitáit. Az organizmusok elnevezésének formalizált rendszere nélkül a beszélgetés szinte lehetetlenné válik, még az azonos nyelvet beszélő társaik között is. Egyetlen faj különféle köznyelvi nevei megdöbbentőek lehetnek.
A binomiális nómenklatúrában minden tudományos név két névből áll, más néven leíróknak vagy epiteteknek. Az első szó az általános epitett, és leírja azt a nemzetséget, amelyhez az állat tartozik. A második szó a specifikus epitet, és a szervezet fajaira utal. Jellemzően a szavak latin alapon vannak, és a nemzetséget vagy fajt a csoportra jellemző tulajdonságokra hivatkozva írják le. Írásakor a tudományos név szövege dőlt betűvel vagy aláhúzással egyértelművé válik, hogy ez egy binomiális nómenklatúrába írt tudományos név. Az általános epitett mindig nagybetűs, míg a konkrét epitettet kisbetűvel írják. Néhány régebbi dokumentumban mindkettő nagybetűvel írható. Általában a teljes nevet ki kell írni. Ugyanazon nemzetség sok fajának tárgyalásakor azonban a generikus nevet néha rövidítik az első betűig, még mindig nagybetűvel.
A generikus a binomiális nómenklatúra epitettje az egyes élőlények, nemzetségek rendszertani hierarchiájára utal. Ez egy nyom a szervezet eredetéről, evolúciójáról és élettörténetéről. A családokban élő nemzetek osztoznak e családok vonásain. Viszont a családok rendeken belül laknak, amelyeknek szintén megvannak a maguk sajátosságai. Ez folytatódik a hierarchiában, egészen az élet 4 területéig, amelyeket mindegyik megkülönböztet a saját jellemzőivel. Bár egy faj elveszítheti az ősjellemzők egy részét vagy többségét, a binomiális nómenklatúra megkönnyíti e kapcsolatok nyomon követését a taxonómia nagyobb kontextusában.
Egyes organizmusokban a fajok még kisebb alfajokra oszlanak. , amelyeket a fajnév után mutatunk be. Bár ez növeli a nevek számát, szükség esetén még specifikusabbá válhat. Számos organizmus fejlődik jelenleg, és elég gyorsan ahhoz, hogy szükségessé váljon több alfaj megnevezése.
A tudományos irodalomban a tudományos név után gyakran említik az első tudósokat, akik leírják a fajt. Ez a gyakorlat növeli a tudományos név “tekintélyét”, és növeli annak tisztaságát, amellyel a tudósok leírhatják és megvitathatják az organizmusokat az irodalomban. Ez a gyakorlat még akkor is dokumentál, ha a neveket megváltoztatták, ami segít elkerülni a zavartságot és a bizonytalanságot. >
Példák a binomiális nómenklatúrára
Felis concolor
Akár tudod mint puma, puma, hegyi oroszlán, festő vagy katamount, ugyanarról az állatról beszélsz. Mindezek a szavak egy nagy, egyszínű ragadozó macskát írnak le. Az állat nevének nemcsak sok változata van Angolul, de spanyolul is. Dél- és Közép-Amerikában ezt a macskát león colorado, onça-vermelha, poema, guasura és yaguá-pitá néven is ismerik. A tudósoknak, akik ezt az állatot nemzetközi közönséggel akarják megvitatni, meg kell vágni az állatok különböző köznyelvi változatain keresztül, ezért a Felis concolor tudományos név az a hagyományos binomiális nómenklatúrában használják. Felis leírja azt a nemzetséget, hogy a macskák kettőhöz tartoznak, míg a concolor az egységes színüket.
Homo sapiens
A Homo sapiens tudományos nevet használják az emberi fajok leírására. Ötvözi a latin hom szavakat, amelyek emberi értelmet jelentenek, és a sapien, azaz bölcs szavakat. Ez az emberleíró sok mindent elmond nekünk a fajról. Először is az embereket a Homo nemzetség részeként határozza meg, amely magában foglalja a korai emberek és a modern emberek számos kihalt fajt. Míg mi vagyunk az egyetlen élő faj a Homo nemzetségben, a konkrét epitet leírja feltételezett elkülönülésünket a nemzetség többi fajától. Például a Homo neaderthalensis feltételezése szerint kihalt a Homo sapiens vagy a modern emberek versengése miatt. Sokan azt állítják, hogy a Homo sapiens fejlett eszközhasználata és nyelve adta nekik az előnyt.A modern DNS-elemzés kimutatta, hogy a neandervölgyi gének még mindig léteznek az emberi populációban, ami arra utal, hogy a kettő bizonyos pontokon kereszteződhetett. Az itt használt binomiális nómenklatúra arra szolgál, hogy tisztázza az organizmusok különböző formáit az evolúciós időn keresztül, valamint tisztázza, hogy minden emberről tárgyalnak.
- Taxon – A biológiai szerveződés kategóriája, például egy nemzetség vagy törzs.
- Általános epitet – egy tudományos név első szava, amely leírja a szervezet nemzetségét.
- specifikus epitet – egy tudományos név második szava binomiális nómenklatúra, amely leírja a fajokat.
- Szisztematika – Az organizmusok evolúciós osztályozása, amely binomiális nómenklatúrát használ alapul.
Kvíz
1. Az alábbiak közül melyik a helyesen írt tudományos név a megfelelő binomiális nómenklatúrában?
A. Rungwecebus Kipunji
B. Rungwecebus kipunji
C. Rungwecebus Kipunji
2. Egy diák egy könyvet olvas a nagy macskákról, és elolvassa a Felis spp tudományos nevet. A hallgató jelentést ír a Felis spp. és a benne lévő sok fajta. Mit tett rosszul a hallgató?
A. Spp. egy adott fajt azonosít.
B. Spp. rövid kéz a tudós számára, aki felfedezte a nemzetséget.
C. Spp. rövid kéz “a Felis nemzetség számos különböző fajához”.
3. Az alábbi organizmuskészletek közül melyik áll a legszorosabban összefüggésben?
A. Panthera tigris és Panthera leo
B. A Panthera tigris és a Canis lupus
C. A Panthera tigris és a Neofelis nebulosa