EREDETI CIKK
Az emberi koponya szexuális élete a mastoid folyamaton keresztül
Determinação do sexo em crânios humanos através do processo mastóide
Luiz Airton Saavedra de Paiva; Marco Segre
> CÉL: Ennek a tanulmánynak az volt a célja, hogy értékelje a mastoid folyamathoz kapcsolódó 3 kraniometriai pont xerográfiai vetülete által képzett terület: a porion, az asterion és a mastoidale pont jelentőségét a nemi meghatározás szempontjából.
MÓDSZER: Hatvan koponyát, 30 férfit és 30 nőst elemeztek. A koponya mindkét oldaláról xerográfiai másolatot kaptunk. Minden xerográfiai példányon a craniometric pontokat megjelöltük egy háromszög elhatárolására. Meghatároztuk a körülhatárolt háromszög területét (mm2) a koponya mindkét oldalán (jobb (D) és bal (E) oldal), és kiszámoltuk ezeknek a mértékeknek a teljes értékét (T).
EREDMÉNYEK: A férfi és női koponyák megfelelő területét illetően az értékek 60% -a átfedésben volt; a bal területre vonatkozóan 51,67%, a teljes területre pedig 36,67%. A nemek közötti különbségek elemzése a vizsgált területeken szignifikáns volt a 3 terület esetében. A teljes területet tekintve, amely a koponya oldalai közötti aszimmetria miatt az előnyben részesített mérés, a férfi koponyák átlagának értéke 1505,32 mm2 volt, ami nagyobb volt, mint a női koponyákban elért maximális érték. A női koponyák átlagának értéke 1221,24 mm2 volt, ami kisebb, mint a hím koponyák esetében elért minimális érték.
KÖVETKEZTETÉSEK: Ez a tanulmány szignifikáns eredményt mutat a 3 vizsgált területen (D), (E) és (T). Az összterület-értékek kevésbé mutatják az értékek átfedését a nemek között, ezért felhasználhatók az emberi koponyák ivarzásához. A vizsgált populáció esetében az összterület 1447.40 mm2-nél nagyobb vagy azzal egyenlő értékei a hím crania-hoz tartoztak (95% -os megbízhatóság). Ennek a területnek az értékei, amelyek 1260,36 mm2-nél kisebbek vagy egyenlőek voltak, a női krániáké volt (95% -os megbízhatóság). Törvényszéki antropológia. Antropometria. Mastoid. Szexuális jellemzők.
RESUMO
OBJETIVO: Közönséges jelentőségű da medida da área forma pela projeção xerográfica de três pontos craniométricos relacionados ao processo mastóide, que são, o porion, o asterion eo mastoidale , na determinação do sexo em crânios humanos.
MÉTODO: Foram utilizados 60 crânios, sendo 30 masculinos and 30 femininos. De cada crânio foi realizada uma xerocópia de cada lado sendo assinalados os pontos craniométricos para demarcação de um triângulo. Foram utilizados os valores em mm3 da área do triângulo de cada lado (D) e (E), e o valorrespondente ao somatório dessas duas medidas (T).
EREDMÉNYEK: A sobreposição dos valores da área direita (D) entre os crânios masculinos e femininos foi de 60%, dos valores da área esquerda (E) foi de 51,67% e dos valores da área összesen (T) de 36,67%. A análise da diferença dos valores, entre os sexos, mostrou ser signifativa nas três áreas estudadas. No estudo da área total (T), preferida devido à assimetria entre os lados da crânio, o valor médio para os crânios masculinos foi 1505,32 mm2, acima do valor máximo encontrado em crânios femininos. O valor médio para crânios femininos foi 1211,24 mm2, abaixo do valor mínimo encontrado em crânios masculinos.
KÖVETKEZTETÉSEK: O trabalho mostra uma reikšmingativa diferença entre os valores nas três áreas de estudo, (D), (E) e (T). Os valores da área total (T) apresentam menor sobreposição entre os sexos devendo ser preferencialmente usados na determinação do sexo em crânios. Para a população em estudo, os valores da área total iguais ou superiores a 1447,40 mm2 reikšmingam, com nível de confiança igual ou superior 95%, pertencerem os crânios ao sexo masculino. Para os valores da área teljes iguais ou inferiores 1260,36 mm2, com nível de confiança igual ou superior 95%, pertencem os crânios ao sexo feminino.
Descritores: Medicina legal. Antropologia forense. Antropometria. Mastóide. Características sexuais.
BEVEZETÉS
Történelmileg az emberi azonosulás az egyik legnagyobb kihívást jelentő téma, amellyel az ember szembesült. Az identitás fogalma, kevés jelentős eltéréssel, megegyezik Alves állításával1, miszerint az identitás olyan fizikai jellemzők összessége, funkcionális vagy pszichés, normális vagy kóros, amelyek meghatározzák az egyént. Az azonosítás egyetemes, tudományos elveken alapuló folyamat, amely főleg ujjlenyomat-felvételt tartalmaz, amelynek célja az egyének azonosítása és nyilvántartása mind polgári, mind bűnügyi azonosítási célokra.Arbenz2 szerint a fizikai antropológia ismeretének igazságügyi orvostudományi célú felhasználása törvényszéki antropológiát jelent.
Az emberi maradványok azonosítása, amikor az ujjlenyomat-azonosítás tudományos módszerét nem lehet alkalmazni, megköveteli törvényszéki orvosi vizsgálat. Ez az ügyes eljárás, amelyet egy halottkém más szakterületek ismereteinek felhasználásával hajtott végre, jellemzi az orvosi-jogi azonosítást, és a törvényszéki antropológia ismereteinek alkalmazásán alapul.
Ezen ismeretek alkalmazásának protokolljai a szerzők ezen a területen nem nagyon különböznek egymástól. A csontvázak nemének meghatározása fontos szakasza az igazságügyi antropológiai vizsgálat végrehajtásának. A nemek meghatározására vonatkozó vizsgálatok a nemek közötti dimorfizmuson alapulnak, amely az emberi csontok többségében jelen van. a szóban forgó csontok morfológiájának leírása, valamint a morfometria vagy más szavakkal e csontok mérésével kapott értékek. Bass4, Ubelaker5, Stewart6, Rathbum és Buikstra7, valamint Krogman és Íscan8 összefoglalja a nemek közötti dimorfizmust mutató csontok főbb különbségeit.
Ezek a szerzők a medence és a koponya dimorfizmusát hangsúlyozzák. . Krogman és Íscan8 kijelentette, hogy a nem, az életkor és a faj meghatározása 750 csontváz gyűjteményben lehetséges volt, 100% -os megbízhatósági szinttel, ha az egész csontváz jelen volt, 95% -os megbízhatósággal, ha csak a medencét használták, 92% -kal a egyedül a koponya, 98% pedig a medencét és a koponyát használja. Ez egyértelműen bizonyítja ezen régiók – a csontváz, a medence és a koponya – fontosságát a nemi meghatározás szempontjából az igazságügyi antropológiai vizsgálatok során.
Bass4 szerint a koponya valószínűleg a csontváz második legjobb régiója a nem meghatározásában. . Broca (1875) és Hoshi9 már azt javasolta, hogy amikor a koponyákat sík felületre helyezik, a hím koponyák a mastoid folyamatokon nyugszanak, míg a női koponyák az occipitális kondíliákon vagy a koponya más részein nyugszanak. Nagyon sok kutató mérte a nemek közötti mastoid folyamat dimorfizmusát méréseinek felhasználásával, izolált formában vagy az értékei közötti terméken keresztül, általános módon hangsúlyozva, hogy a mastoid folyamat nagyobb a hímben.
Számos szerző, Wahl és Henke által idézve10, kiemelte az időbeli csont petrous részének és általános megőrzésének fontosságát égés esetén. Ez a megőrzés két okból következik be: a petróleumrész kompakt szerkezete és a koponya tövénél védett helyzete. Így ez az anatómiai régió kraniometriai jellemzői miatt kedvező a nemek meghatározásához. A rendelkezésre álló szakirodalom alapos megvizsgálása után felismerhetjük a következőket:
1 – a koponya fontossága a nemi meghatározásban;
2 – a temporális csont fontossága az antropológiai vizsgálatok szempontjából robusztussága és elhelyezkedése miatt, amely általában lehetővé teszi töredezett vagy megégett koponyákban történő vizsgálatát;
3 – a szerzők által mutatott érdeklődés, mivel a múlt században, a nemi elhatározás masztoid folyamatának tanulmányozásában, morfológiai tulajdonságai (leíró módja) és mérése (morfometria) révén;
4 – a mastoid folyamathoz kapcsolódó matematikai értékek keresése kraniometriai technikákkal nyerték, amelyek jobban bizonyítják a nemek közötti dimorfizmust;
5 – azok a tanulmányok kimagasló eredményei, amelyek többféle mérést alkalmaznak, nem pedig a mastoid folyamat elszigetelt mérését a csontváz nemének meghatározásához; / p>
6 – a 2007-ben bemutatott jelentős eredmények tanulmányok, amelyek a nemek közötti dimorfizmust használják fel a mastoid folyamat felszíne és a mastoid folyamat robusztussága közötti összefüggésről;
7 – a brazil nemzeti tanulmányok hiánya etnikai és biológiai vizsgálataink anyagát felhasználva pótolja.
Így ez a tanulmány, amelyet az orvosi vizsgálóirodák többségének általánosan elérhető források felhasználásával hajtottak végre, egy könnyen alkalmazható módszertan és antropológiai archívumainkon alapul.
MÓDSZEREK
Ez a tanulmány 60 koponyát használt fel, amelyeket a “Setor de Kriminalisztika Antropológiai Laboratóriumának gyűjteményében tároltak”. Perícias Médico-Legais “, Guarulhos, 1997 januárja és júliusa között. Ebben a tanulmányban a koponyákat (30 hímet és 30 nőstényt) olyan azonosított káderek exhumálásával állították elő, amelyeknek antropológiai adatai voltak, beleértve a halál dátumát is. nem, életkor és szín, amelyet a a városi temető nekropolisza, Campo Santo, Guarulhos, São Paulo.
Olyan érett, 18 éves vagy annál idősebb egyedek felnőtt koponyáját választottuk a vizsgálatra, amelyeknél a mastoid régió nem pusztult el vagy a metanikus csont nem volt a craniometriai pontok régiójában. A koponya mindkét oldalának xerográfiai másolatát standardizált technikával állítottuk elő, amint azt az 1. ábra bemutatja. A vizsgált koponyát 2 ponton alátámasztva tartottuk a másolási felületen:
a) a mastoid folyamat oldalsó felülete;
b) a zigomatikus ív.
A javasolt technika célja a lehető legkevesebb torzítással rendelkező xerográfiai másolat elkészítése volt. Ezt úgy sikerült elérni, hogy a mastoid folyamatot a másoló felületén pihentettük.
A másolatok elkészítése után minden xerográfiai másolatot azonosítottunk a koponya azonosító számával.
Az eszköz A xerográfiai másolatok elkészítéséhez egy 5334-es XEROX modellt használtak.
Minden xerográfiai példányon ezeket a kraniometrikus pontokat jelöltük meg:
1 – Porion – a külső hallóhártya legfelső oldalsó pontja;
2 – Asterion – a lambdoid, occipitomastoid és parietomastoid varratok találkozási pontja;
3 – Mastoidale – a legalacsonyabb a mastoid folyamat pontja.
Ezután rajzoltunk egy háromszöget, amely összekapcsolta ezt a három pontot. Az így kapott háromszög volt a vizsgálati tárgyunk (2. ábra). Az elhatárolás után a háromszöget átvitték a nyomkövető papírra, és kiszámították annak területét.
A jelen tanulmányban használt értékek mm2-ben , a koponya mindkét oldalán, a jobb és a bal oldalon, a jobb területnek (D) és a bal területnek (E) nevezett háromszög területének és e két mérés összértékének kiszámításával kaptuk meg. a teljes terület (T).
A vizsgálatban a teljes terület értékének felhasználására vonatkozó döntés Helmuth11, Schmitt, Saternus12 és Demoulin13 által nyert bizonyítékokon alapult a mastoid folyamat aszimmetriája között a a koponya oldalai.
EREDMÉNYEK
A férfi koponyák csoportjában megtaláltuk az 1. táblázat értékeit.
A női koponyák csoportjában megtaláltuk az értékeket a 2. táblázatban.
A férfi és a nőstény koponya közötti megfelelő terület (D) értékeinek átfedése 60% volt. A férfi és a nőstény koponya közötti bal oldali terület (E) értékeinek átfedése 51,67% volt. A férfi és női koponyák közötti teljes terület (T) értékeinek átfedése 36,67% volt. A férfi és női koponyák közötti különbség elemzését Student st teszt segítségével a 3. táblázat mutatja be. Az átlag, a standard hiba átlag és az átlag 95% -os konfidencia intervallum értékeit a 3. ábra mutatja.
MEGBESZÉLÉS
A tanulmány célja annak bemutatása volt, hogy egy gyakorlati, könnyen alkalmazható módszertan révén az orvosok többségének lehetősége meghatározni a koponyák nemét. Ez könnyen elérhető források felhasználásával történhet. Antropológiai archívumaink mintája alapján megmutatjuk, hogy a mastoid folyamathoz kapcsolódó kraniometriai pontok xerográfiai vetületén keresztül elhatárolt háromszög területmérés hasznos a koponyák ivarzásában.
Mivel ez a tanulmány antropometriai technikák fontosságát meghaladja a régebbi tanulmányok, mint például a Broca14 és Martin15 apos Hoshi9. Javítja a Bass4 által közölt kritériumokat is, amelyek csak leíró anatómiai szempontokon alapultak, amint azt Krogman és Íscan8 hangsúlyozta.
A felület mérésével vagy más szavakkal az eredmény felhasználásával 2 érték közötti termék eredményei javulnak a Schultz16 apud Helmuth11, Schäefer17 apud Helmuth11 és Keen18 (1950) tanulmányainak eredményeivel, amelyek csak egyetlen mérést alkalmaztak. Így ez a tanulmány összhangban áll Helmuth11, Schmitt és Saternus12, valamint Demoulin13 következtetéseivel. Az ebben a vizsgálatban használt mastoid régiót, amely az időbeli csont része, a koponya tövénél levő anatómiai helyzetének köszönhetően a legvédettebbnek és a sérülésekkel szemben ellenállóbbnak ismerik el. Ezt bizonyították Kloiber (1953), Wells (1960), Schäefer (1961), Gejval (1963) és Spence (1967), Wahl és Henke10 idézésével.
Ezért összehasonlítva a a koponyák nemi meghatározásával foglalkozó legfontosabb történelmi tanulmányok, ez a tanulmány fontos javított eredményeket mutat. Ezek az eredmények antroposzkópián és antropometriai technikákon alapulnak, és utat nyitnak a statisztikákon alapuló további vizsgálatok számára, amelyek jelentős segítséget nyújthatnak az orvosi-jogi vizsgálatokhoz.
A technika végrehajtásához szükséges felszerelés az orvosi vizsgálóirodák többsége számára könnyen elérhető.Bármely fénymásoló eszköz modell használható.
Ez a technika könnyen kivitelezhető, gyors eredményeket kínál, és bármilyen típusú speciális képzést igényel az orvos számára.
A jelen tanulmányban bemutatott koponyák szexuális gyakorlati alternatívája más módszerekkel szemben. Ez a technika kielégíti a mai országban folytatott igazságügyi vizsgálat igényeit és realitásait.
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Wilmes Gonçalves Teixeirának, a Braz Cubasi Egyetem igazságügyi orvosának professzorának javasolta ennek a tanulmánynak a témája és Günter Wilhelm Uhlmann professzornak, a Guarulhosi Egyetem Humán- és Társadalomtudományi Központjának a német nyelvű szövegek fordításában nyújtott segítségéért, amely elengedhetetlen ehhez a tanulmányhoz. ALVES ES – Medicina legal e deontologia. Curitiba, szerk. do Autor, 1965.
2. ARBENZ GO – Medicina legal e antropologia forense. Rio de Janeiro, Atheneu, 1988.
3. REICHS KJ – Törvényszéki oszteológia. Springfield, Thomas, 1986.
4. BASS WM – Humán oszteológia: az emberi csontváz laboratóriumi és terepi kézikönyve. Columbia, David R. Evans szerkesztő, 1971.
5. UBELAKER DH – Az emberi csontvázak megmaradtak. Chicago, Aldine, 1978.
6. STEWAR TD – A törvényszéki antropológia alapjai. Springfield, Thomas, 1979.
7. RATHBUM TA, BUIKSTRA JE – Emberi azonosítás. Springfield, Thomas, 1984.
8. KROGMAN WM, ÍSCAN MY – Az igazságügyi orvostudomány emberi csontváza. 2. kiadás Springfield, Thomas, 1986.
9. HOSHI H – Nemi különbség a norma occipitalisban a mastoid folyamat alakjában és annak jelentősége az emberi koponya nemi meghatározásában. Okajima “Folia Anat Jpn 1962; 38: 309-17. 258-68.
11. HELMUTH H – Einige mabe des processus mastoideus beim menschen und seine bedeutung für die geschlechtsbetimmung. Z Morphol Anthropol 1968; 60: 75-84.
12. SCHMITT HP, SATERNUS K – Beiträge zur forensischen osteologie. Der processus mastoideus als identifikationsmerkmal? Z Rechtsmedizin 1970; 17: 1-103.
13. DEMOULIN F – Importance de surees mesures crâniennes (en particulier de la longueur sagittale de la mastoide) meghatározza a szexuelle des crânes meghatározását. Bull et Mém de la Soc D “Anthropol 1972; 9: 259 – 64.
15. MARTIN R – Lerbuch der anthropologie. 2 Aufl Bd 1928; 2: 737-41 apud HOSHI H, 1962., 309. o.
16. SCHULTZ AH – Anthropologische untersuchungen na der schädelbasis. Arch Anthrop 1917; 17: 1-103 apud HELMUTH H, 1968. o. 75.
17. SCHAEFER U – Greuzen und möglichkeiten der anthropologischen untersuchung von leichenbränden. In: Bericht über den Internat Kongr f Vor und Frühgeschichte, 5., Hamburg 1958 apud HELMUTH H, 1968. p. 76.
18. KEEN JA – A férfi és a női koponya közötti különbségek vizsgálata. Am Phys Anthropol 1950; 8: 65-79.