Anyajegy, a menyétfélék (Mustelidae) két fajának bármelyike, amelyek az északi féltekén honosak. Az európai nyérc (Mustela lutreola) és az amerikai nyérc (Neovison vison) egyaránt nagyra becsülik fényűző bundájukat. Az amerikai nyérc a prémipar egyik oszlopa, és fogságban nevelkedik az egész világon. A vadonban a nyérc kicsi, diszkrét és leggyakrabban éjszakai, és a víz közelében él.
Mindkét nyércfaj hossza kb. 30–50 cm (12–20 hüvelyk), a 13–23 cm-es farok nélkül, súlya 2 kg (4,5 font) vagy kevesebb; nőstények kisebbek. Mint a menyétek, a nyércek is rövid lábakkal, hosszú, vastag nyakkal és széles fejjel, rövid, lekerekített füllel rendelkeznek. A szőrzet mély, dús barna, és néha fehérek a torkán, a mellkasán és az alján. A horgászfelület sűrű, puha aljzatból áll, sötét és fényes védőszőrökkel borítva.
A vad nerc félegyenes és ételeik nagy részét a vízpart közelében szerzik be. Általában a partvonalakat és partokat követve lyukakat, hasadékokat és mélyvízi medencéket kutatnak rejtett zsákmányként. Szigorúan húsevő, a nyérc leginkább békákat, szalamandrákat, halakat, rákokat, pézsmapatkákat, egereket és pocokokat fogyaszt, valamint a vízi madarakat és petéiket. Esetenként a nyérc szárazföldi zsákmányt keres, például mezei nyulat és nyulat. A nyérc erős és mozgékony úszók, és gyakran merülnek víz alatti zugok és szurok vizsgálatára.
A nyérc egyedülálló, kivéve a tavaszi párzási időszakot. A hímek és a nők egyaránt több egyedgel párosodhatnak, de a nőstények egyedül nevelik a fiatalokat. A vemhesség az amerikai nyércnél általában 51 napig tart, de ez az időszak változhat, mivel a megtermékenyített petesejt beültetése 1–14 napig késhet. Az alom mérete átlagosan négy fiatal, de kettőtől nyolcig terjed. A fiatalok hat hónap múlva függetlenné válnak.
A bundában fogságban nevelkedett amerikai nyérceket kora tavasszal tenyésztik, és a medencék betakarítása akkor következik be, amikor az állatok eléri a felnőtt méretet, és a héja maximális minőségű – általában télen, amikor nyérc 6–8 hónaposak. Ebben az időszakban a ranch mink elérheti a vadnyérkének kétszeresét meghaladó méreteket a jobb táplálkozás és a szelektív tenyésztés miatt. Szelektív tenyésztés és gondos genetikai nyomon követés révén a tenyésztők sokféle természetes pelagaszínt állíthatnak elő, a tiszta fehértől a zafírig, a gyöngyszemig, a kékig és a feketéig.
Az amerikai nyérc eredetileg Észak-Amerikában megtalálható, kivéve a délnyugati száraz régiókat. Az amerikai nyérc mint prémállat népszerűsége számos prémfarm létrehozásához vezetett az egész világon, különösen Észak-Amerika északi országaiban és Eurázsiában. A természeti katasztrófák, a gyenge létesítmények, valamint a fogságban tartott nyérc önkéntes és önkéntelen szabadon engedése (a nyércfarmok az állatvédők gyakori célpontjai voltak) számos amerikai nyérc populáció megtelepedéséhez vezettek, messze az őshonos területein. Ma az amerikai nyérc Európa számos területén, Skandináviában, Oroszországban, Dél-Amerikában, sőt Izlandon is lakik. Ahol az európai nyérc élőhelyét bemutatták, az amerikai nyérc problémává vált, kiszorítva a kevésbé agresszív és kevésbé alkalmazkodó európai fajokat, amelyek ma már ritkán fordulnak elő, vagy veszélyeztetettek Európa számos részén, ahol egykor bővelkedett. Az amerikai nyérc behatolása az európai vizekbe a vizes élőhelyek – például a vályog és a madarak – csökkenéséhez vezetett.