A személyiségzavarok fogalma 1801-re nyúlik vissza, amikor Philippe Pinel pszichiáter olyan állapotot írt le, amelyben a betegek dühkitörései voltak pszichózis nélkül. Az 1800-as évek végére a mentálhigiénés szakemberek hét antiszociális személyiségjegyet mutattak ki, és leírták az akkor “pszichopátiás személyiség” néven ismert
Az azóta eltelt évek során a személyiségzavarok megértése 10 különféle fejlettséggel bővült. Bár minden személyiségzavarnak különböző tünetei és tulajdonságai vannak, a szakemberek három csoportba sorolják őket: A, B és C. Az egyes klaszterek rendellenességei fontos jellemzőkkel bírnak.
A klaszter – különc, páratlan
Az ilyen rendellenességekben szenvedők olyan viselkedést tanúsítanak, amelyet mások furcsának vagy szabálytalannak tartanak. Ezek a szokatlan viselkedés társadalmi nehézségekhez vezet. Az A klaszter rendellenességei a következők:
Paranoid személyiségzavar: A rendellenességben szenvedők nehezen bízik másokban, még ésszerű gyanú nélkül is. Sokáig haragudhatnak, megtagadhatják mások bizalmát, és a hétköznapi megjegyzéseket gyengeségként érzékelhetik velük szemben.
Skizotípusos személyiségzavar: betegek w Ez a rendellenesség gyakran hallja a hangokat, úgy gondolja, hogy a mindennapi események valóban rejtett üzenetek számukra, és úgy gondolják, hogy gondolataik befolyásolhatják az embereket és az életük eseményeit. A szoros személyes kapcsolatok miatt is kényelmetlenül érezhetik magukat. A skizoid személyiségzavarral küzdő emberek nem vehetnek fel társadalmi jeleket, nem találhatnak boldogságot a mindennapi tevékenységekben, és nem fejezhetnek ki érzelmeket.
A bejegyzés megtekintése az Instagram-on
B klaszter – szabálytalan, drámai
Az ilyen típusú a személyiségzavarok kiszámíthatatlan viselkedést mutatnak és drámai módon reagálnak a hétköznapinak tűnő eseményekre. Inkább impulzívak és szabálytalanok. A B klaszter személyiségzavarainak négy típusa a következő:
Antiszociális személyiségzavar: Az ebben a rendellenességben szenvedő emberek alig veszik figyelembe mások szükségleteit és érzelmeit. Lehet, hogy nem is gondolnak sokat saját maguk vagy mások biztonságára. Emiatt az antiszociális személyiségzavarral küzdő emberek gyakran hazudnak, csalnak, lopnak és másokat csalnak, hogy utat találjanak. Emellett impulzív viselkedése gyakran sérti mások jogait, sőt agresszívvá válhat. Még akkor is, ha erőszakos cselekedeteket követnek el mások ellen, az antiszociális személyiségzavarral küzdő emberek nem éreznek megbánást. Amikor a laikusok szociopatákra utalnak, gyakran erre a rendellenességre szorult emberekre gondolnak.
Határmenti személyiségzavar: A B klaszter személyiségzavarral küzdő emberek törékeny egókkal rendelkeznek, és úgy gondolják, hogy az általuk szeretett emberek elhagyják őket. Ez a kombináció instabil kapcsolatokhoz vezethet, mind romantikus partnerekkel, mind másokkal. Amikor a kapcsolat bármilyen enyhe vagy visszaesését észlelik, a személyiséghatárral küzdő személy önkárosítással, dühkitöréssel és paranoiával fenyegethet. Az impulzivitásukból kockázatos magatartást is igénybe vehetnek.
Histrionikus személyiségzavar: Ezt a rendellenességet állandó figyelemigény jellemzi. A hisztionikus személyiségzavarral küzdő emberek olyan dolgokhoz folyamodnak, mint a drámai kitörések és a szexuális hajlam, hogy megszerezzék a szükséges figyelmet. Gyakran hiperbolizálva beszélnek, és érzelmeikben gyors, drámai változásokat tapasztalnak. Az ebben a rendellenességben szenvedők azt gondolhatják, hogy kapcsolataik mélyebbek, mint azt a másik ember elhiszi. Fantáziálhatnak a hatalomról, hazudhatnak teljesítményükről, és sok dicséretet várhatnak el másoktól.A körülöttük lévő emberek gyakran arrogánsnak nevezik az ezzel a rendellenességgel küzdő embereket.
C klaszter – félelmetes, szorongó
A C klaszterben szenvedő személyiségzavarral küzdő emberek félnek bizonyos dolgoktól, és kerülik ezeket a félelmeket. Ez a viselkedés gondokhoz vezet az interperszonális kapcsolatokban. A Cluster C rendellenességek a következők:
Kerülendő személyiségzavar: Ez a rendellenesség rettegést okoz az embereknek az elutasítástól vagy bármilyen kritikától. Ezen félelmek miatt kerülik a másokkal való érintkezést a munkahelyen és a társasági eseményeken. Ezek a betegek gyakran vonzónak és méltatlannak érzik magukat.
Függő személyiségzavar: Az ilyen betegségben szenvedőket az a félelem motiválja, hogy gondoskodniuk kell magukról vagy döntéseket kell hozniuk. Mint ilyenek, másoktól függenek, hogy gondoskodjanak az igényeikről, döntéseket hozzanak és állandó jóváhagyást adnak nekik. Az ebben a rendellenességben szenvedő embereknek fennáll annak a veszélye, hogy erőszakos kapcsolatokban maradnak, és általában rettegnek a konfrontációtól.
Obszesszív-kényszeres személyiségzavar: A rendellenességben szenvedők a perfekcionizmust szélsőséges szintekre emelik. Megszállhatják a szabályokat, a tisztaságot és a rendet. Attól tartanak, hogy ha nem teljesítenek bizonyos feladatokat, valami szörnyűség fog történni. Merevségük néha akadályozza kapcsolataikat, és mindig visszatartja őket attól, hogy teljes életüket éljék.
A személyiségzavarok mind az adott személyt, mind a körülötte élőket érintik. A LifeStance Health szakemberei segíthetnek mindazoknak, akiket a személyiségzavar érint. Lépjen kapcsolatba ma a közeli terápiás klinikával, és időpontot foglaljon!