A legnépszerűbb nemzet záradék


Mi a legnépszerűbb nemzet záradék?

A legkedvezőbb országú (MFN) klauzula megköveteli, hogy egy ország minden olyan engedményt, kiváltságot vagy mentességet biztosítson, amelyet kereskedelmi megállapodás keretében az egyik nemzetnek biztosítanak a Világkereskedelmi Szervezet összes többi tagországának. Annak ellenére, hogy neve egy másik nemzet iránti favoritizmust jelent, minden ország egyenlő bánásmódját jelöli.

A legnagyobb kedvezményes nemzet magyarázata

A nemzetközi kereskedelemben Az MFN-kezelés szinonimája a megkülönböztetéstől mentes kereskedelempolitikának, mert a WTO valamennyi tagországa között egyenlő kereskedelmet biztosít, nem pedig kizárólagos kereskedelmi kiváltságokat. Például, ha egy ország 5% -kal csökkenti a vámokat egy nemzet számára, akkor az MFN-záradék kimondja, hogy a WTO valamennyi tagjának 5% -kal csökkentik a vámját.

Kulcsfontosságú elveszítések

  • Az MFN előírja, hogy egy ország tisztességesen járjon el a WTO összes tagországával szemben, kiterjesztve az egy ország számára biztosított ugyanazokat a kiváltságokat és mentességeket az összes tagra.
  • Az MFN a megkülönböztetéstől mentes kereskedelempolitika mellett foglal állást, biztosítva az egyenlő kereskedelmet az összes WTO-tagország között.
  • A WTO által fejlesztésnek kijelölt nemzetek különös figyelmet szentelnek az USA-nak

Előnyök esetében a szabadkereskedelmi megállapodások biztosítják az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodásban (NAFTA) meghatározottakhoz hasonlóan a mindaddig, amíg az árukat csak a részt vevő országok között kereskedik. Annak elkerülése érdekében, hogy az MFN státus különleges vagy kizárólagos viszonyt jelentsen, az Egyesült Államok törvényhozói 1998-ban kezdték használni a MFN helyett a normális kereskedelmi kapcsolatok kifejezést.

Az MFN csak a normál kereskedelmi kapcsolatokra terjed ki, és nem a szabadkereskedelmi megállapodásokra, mint például a NAFTA, feltéve, hogy a kereskedelem csak ezen országok között marad.

A politikai vonzatok az MFN-záradék

Bill Clinton elnöksége alatt (1993–2001) a kongresszusi képviselők vitatkoztak a Kínára és Vietnamra kivetett embargók és kvóták elvetésének, valamint az MFN-státus megadásának érdemeiről. Az MFN-státus hívei azzal érveltek, hogy a kínai és vietnami termékekre vonatkozó vámcsökkentések hozzáférést nyújthatnak az amerikai fogyasztókhoz viszonylag alacsony áron elérhető minőségi termékekhez, és kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatokat teremthetnek a két gyorsan fejlődő gazdasággal.

Eközben az ellenfelek azzal érveltek, hogy az MFN státusz megadása a két nemzet számára igazságtalan lehet, tekintettel az emberi jogok megsértésének történetére. Mások úgy gondolták, hogy az olcsóbb áruk beáramlása Kínából vagy Vietnamból az amerikaiak munkáját vesztheti. Mindkét ország végül MFN státuszt kapott.

Való világpélda a legnépszerűbb nemzet klauzulájára

Az Egyesült Államok kiterjeszti az MFN státuszt minden nemzetre, kivéve azok, akiknek státusát meghatározott jogszabályok függesztették fel.

A 29 nemzet közül, akiknek MFN-státusát felfüggesztették a múltban csak kettő maradt felfüggesztve – Kuba és Észak-Korea.

A második világháború óta tartó felfüggesztések túlnyomó többségét az 1951-es kereskedelmi megállapodások meghosszabbításáról szóló törvény írta elő. Az 1951-es törvény alapján felfüggesztett MFN-státuszú országokat ideiglenesen vagy véglegesen helyre lehet állítani és helyre lehet állítani az 1974-es kereskedelmi törvényben meghatározott, a nem piacgazdaságú országokra alkalmazandó eljárásokkal, külön jogszabályokkal vagy elnöki renddel. Az Egyesült Államok különös figyelmet fordít azokra az országokra, amelyeket a Kereskedelmi Világszervezet fejlődőnek minősít.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük