A saját tőke megtérülése (ROE) szorosan figyelhető szám a hozzáértő befektetők körében. Ez egy erős mértéke annak, hogy a vállalat vezetése mennyire hoz értéket a részvényesei számára. A szám azonban félrevezető lehet, mivel kiszolgáltatott intézkedéseknek, amelyek növelik az értékét, ugyanakkor kockázatosabbá teszik az állományt is. A ROE összetevői miatt a befektetők elhitethetők azzal, hogy azt hiszik, hogy a vállalat jó befektetés, ha nem. Olvassa el, hogy megtanulja, hogyan használható a DuPont elemzés a ROE szétválasztására és sokkal jobb megértésére, hogy honnan származnak a ROE mozgásai.
Key Takeaways
- A DuPont elemzés keretrendszer a DuPont Corporation által eredetileg népszerűsített alapvető teljesítmény elemzéséhez, amelyet ma két hasonló cég működési hatékonyságának összehasonlítására használnak.
- DuPont Az elemzés egy hasznos technika a saját tőke megtérülésének (ROE) különböző mozgatórugóinak lebontására.
- A DuPont elemzésnek két változata létezik, az egyik 3 és 5 lépésben bontja.
DuPont elemzés
Saját tőke megtérülése (ROE)
A ROE szépsége, hogy fontos mérőszám, amelynek kiszámításához csak két számra van szükség: a nettó jövedelem és a saját tőke.
Ha ez a szám növekszik, az általában jó jel a vállalat számára, mivel azt mutatja, hogy a saját tőke megtérülési rátája növekszik. A probléma az, hogy ez a szám csak akkor nőhet, amikor a vállalat több adósságot vállal, ezáltal csökken a saját tőke. Ez növelné a vállalat tőkeáttételét, ami jó dolog lehet, de kockázatosabbá teszi a részvényeket is.
Háromlépéses DuPont
A téves feltételezések elkerülése érdekében a ROE alaposabb ismerete szükséges. Az 1920-as években a DuPont vállalat létrehozott egy elemzési módszert, amely ezt az igényt kitölti azzal, hogy összetettebb egyenletre bontja a ROE-t. .
A DuPont elemzésnek két változata létezik: az eredeti háromlépcsős egyenlet és a kibővített ötlépéses egyenlet. A háromlépéses egyenlet három nagyon fontosra bontja a ROE-t. összetevők:
A háromlépéses DuPont számítás
A ROE egyenlet felvétele: ROE = nettó jövedelem / saját tőke és megszorozva az egyenletet az (eladások / eladások) számával, megkapjuk:
A ROE két részre van felosztva: az első a nettó haszonkulcs a második pedig a saját tőke forgalom aránya. Most az (eszközök / eszközök) szorzásával a háromlépcsős DuPont azonossághoz jutunk:
A ROE ezen egyenlete háromra bontja széles körben használt és vizsgált komponensek:
A ROE nettó haszonkulcsra van bontva (mennyi nyereséget szerez a vállalat a bevételeiből), eszköz forgalom (mennyire hatékonyan használja fel a vállalat az eszközeit) és a tőke szorzója (annak mértéke, hogy a vállalat mekkora tőkeáttétellel rendelkezik). A hasznosságnak most egyértelműbbnek kell lennie.
Ha a társaság ROE-ja a nettó haszonkulcs vagy az eszközforgalom növekedése miatt emelkedik, ez nagyon pozitív előjel Azonban, ha a részvényszorzó az emelkedés forrása, és a társaság már megfelelő tőkeáttétellel rendelkezik, ez egyszerűen kockázatosabbá teszi a dolgokat. Ha a vállalat túlzottan tőkeáttételes lesz, akkor a részvény az emelkedés ellenére nagyobb kedvezményt érdemelhet a ROE-ban. A vállalat tőkeáttétellel is járhat. Ebben az esetben pozitív lehet, és megmutathatja, hogy a vállalat jobban irányítja önmagát.
Még akkor is, ha egy vállalat ” s ROE változatlan maradt, az ilyen vizsgálat nagyon hasznos lehet. Tegyük fel, hogy egy vállalat kiadja a számokat, és a ROE nem változik. A DuPont elemzéssel végzett vizsgálat azt mutathatta, hogy mind a nettó haszonkulcs, mind az eszközforgalom csökkent, ami két negatív előjel a vállalat számára, és az egyetlen oka, hogy a ROE változatlan maradt, az a tőkeáttétel jelentős növekedése volt. Nem számít, milyen a vállalat kezdeti helyzete, ez rossz előjel lenne.
Ötlépéses DuPont
Az ötlépcsős, vagy kiterjesztett, A DuPont-egyenlet tovább bontja a nettó haszonkulcsot. A háromlépcsős egyenletből azt láttuk, hogy általában a nettó haszonkulcs emelkedése, az eszközforgalom és a tőkeáttétel növeli a ROE-t. Az öt lépéses egyenlet azt mutatja, hogy a tőkeáttétel növekedése nem mindig jelenti a ROE növekedését.
Az ötlépcsős számítás
Mivel a nettó haszonkulcs számlálója nettó jövedelem, ezt az adózás előtti eredményre (EBT) alakíthatjuk szorozva a háromlépcsős egyenletet 1-gyel, levonva a vállalat adómértékét:
Ezt még egyszer fel tudjuk bontani, mivel az adózás előtti eredmény egyszerűen a kamatok és adók előtti eredmény (EBIT), levonva a társaság kamatköltségét. Tehát, ha helyettesítik a kamatköltséget, akkor a következőket kapjuk:
Ennek a lebontásnak a gyakorlati gyakorlata nem olyan egyértelmű, mint a háromlépéses , de ez az identitás biztosítja számunkra:
Ha a vállalatnak magas a hitelfelvételi költsége, akkor a több adósságra fordított kamatkiadásai elnémíthatják a a tőkeáttétel.
A következmény okának megismerése
Mind a három-, mind az ötlépéses egyenletek mélyebb megértést nyújtanak a vállalat ROE-jéről azáltal, hogy annak vizsgálata, hogy mi változik egy vállalatnál, ahelyett, hogy egyetlen egyszerű arányt nézne. Mint mindig a pénzügyi kimutatások arányaiban, ezeket is a vállalat történetével és versenytársaival kell megvizsgálni.
Például, ha két társvállalatot nézünk meg, akkor az egyik alacsonyabb ROE lehet. Az ötlépcsős egyenlettel láthatja, hogy ez alacsonyabb-e, mert: a hitelezők kockázatosabbnak ítélik meg a vállalatot és magasabb kamatot számítanak fel neki, a vállalat rosszul irányított és túl alacsony tőkeáttétellel rendelkezik, vagy a vállalat magasabb költségekkel csökkenti a működési haszonkulcs. Az ilyen források azonosítása jobb ismereteket eredményez a vállalatról és arról, hogyan kell értékelni.
A lényeg
A ROE egyszerű kiszámítása egyszerű lehet és elég sokat elmondani, de nem nyújt teljes képet. Ha egy vállalat ROE-je alacsonyabb, mint társai, akkor a három- vagy ötlépcsős identitás segíthet megmutatni a vállalat lemaradását. Rávilágíthat arra is, hogy egy vállalat hogyan emeli vagy támasztja alá ROE-jét. A DuPont elemzés jelentősen segít bővítse a ROE megértését.