A beszéd alakja

A beszéd alakjának meghatározása

A beszéd alakja olyan szó vagy kifejezés, amelyet egy nem szó szerinti módja a hatás létrehozásának. Ez a hatás retorikus lehet, akárcsak a szavak szándékos elrendezése valami költői cél elérése érdekében, vagy képi megjelenés, mint a vizuális képet sugalló, vagy egy ötlet élénkebbé tételének nyelvhasználata. Összességében a beszéd alakjai irodalmi eszközként funkcionálnak, kifejező nyelvhasználatuk miatt. A szavakat a szó szerinti jelentésüktől vagy a tipikus alkalmazásuktól eltérő módon használják.

Például Margaret Atwood a „beleférsz” című versében a beszédfigurákat használja a költői jelentés elérésének és az olvasó számára élénk kép létrehozásának eszközeként.

beleférsz

mint a horog a szembe

egy halak

nyitott szem

Az első két sorban szereplő hasonlat összehasonlítást közöl azzal, hogy a “te” hogyan illeszkedik a költőbe, mint egy ruhadarab horog és szemzár. Ez a példa a retorikai hatásra abban az értelemben, hogy a megfogalmazás gondosan megvalósítja két dolog ötletét, amelyek egymással való összekapcsolódásra hivatottak. A második két sorban a megfogalmazás egyértelművé válik azzal, hogy a „hal” szót a „horogra” és a „nyitva” a „szemre” egészíti ki, ami kellemetlen, sőt erőszakos képet idéz elő. A költő horgokkal és szemekkel kapcsolatos leírása nem a szó szoros értelmében értendő a versben. A figuratív nyelv használata azonban lehetővé teszi a költő számára, hogy két nagyon különböző jelentést és képet fejezzen ki, amelyek kontraszt révén fokozzák a vers értelmezését.

Beszédfigurák típusai

a beszéd az irodalmi eszközök, technikák és a figuratív nyelv egyéb formáinak széles skáláját fedi le, amelyek közül néhány a következőket tartalmazza:

• hasonlat
• metafora
• Személyre szabás
• Paradoxon
• Alábecsülés
• Metonímia
• Aposztróf
• Hiperból
• Synecdoche
• Irónia
• Pun
• Eufemizmus
• Epigramma
• Oxymoron
• Antitézis
• Litóták
• Alliteráció
• Onomatopoeia
• Körülválasztás
• Pleonasm

Gyakori példák a beszélgetésben használt beszédfigurák

Sokan a beszédfigurákat használják a beszélgetés során annak tisztázására vagy hangsúlyozására, hogy mit értenek. Íme néhány gyakori példa a beszéd párbeszédes alakjaira:

Hiperból

A hiperbola olyan beszédfigura, amely rendkívüli túlzással kihangsúlyoz egy bizonyos minőséget vagy funkciót.

• millió dolgom van.
• Ez a bőrönd tonnát nyom.
• Ez a szoba egy jégdoboz.
• hal meg, ha nem kér randevún.
• Túl gyenge vagyok odafigyelni.

Alábecsülés

Az alábecsülés olyan beszédfigura, amely kevesebb érzelmet vált ki, mint amire valamire reagálva számítani lehetne. A reakciónak ez a lebecsülése meglepetés az olvasó számára, és általában iróniát mutat.

• Hallottam, hogy rákos, de ez nem nagy baj.
• Joe megkapta az álmai munkáját, így ez nem túl rossz.
• Sue megnyerte a lottót, ezért kissé izgatott.
• Annak az elítélt háznak csak egy réteg festékre van szüksége.
• A hurrikán hozott magával pár esőt.

Paradoxon

A paradoxon olyan beszédfigura, amely látszólag ellentmondásos, de valójában felfedi valami igaz.

• Pénzt kell költeni a megtakarításhoz.
• Amit megtanultam, az az, hogy nem tudok semmit.
• Meg kell légy kegyetlen kedvesnek lenni.
• A dolgok még rosszabbá válnak, mielőtt jobbá válnának.
• Az egyetlen szabály az, hogy figyelmen kívül hagyunk minden szabályt.

Pun

A szójáték olyan beszédfigura, amely a szavak „játékát” tartalmazza, például az, hogy az egyiket jelentő szavak valami mást jelentenek, vagy a hasonlóan hangzó szavak a jelentés megváltoztatásának eszközeként.

• Az alvó bikát buldózernek hívják.
• A baseball játékosok otthoni tányérokon étkeznek.
• Jegesmedvék az Északi szavazáson szavaznak.
• Halak okosak, mert iskolákban utaznak.
• Az egyik medve azt mondta a másiknak, hogy nélkülük grizzli lesz az élet.

Oxymoron

Az oximoron egy beszédfigura, amely két ellentétes ötletet köt össze, általában kétszavas kifejezésekben, ellentmondásos hatás létrehozása érdekében.

• nyílt titok
• egyedül egyedül
• igaz hazugságok
• ellenőrzött káosz
• elég csúnya

Gyakori példák a beszéd alakjára az írásban

Az írók figurákat is használnak a beszéd munkájukban a leírás vagy a jelentés fejlesztésének eszközeként. Íme néhány gyakori példa az írásban használt beszédfigurákra:

Simile

A Simile olyan beszédfigura, amelyben két különböző dolgot hasonlítanak egymáshoz a “like” kifejezéssel. vagy “mint.”

• Olyan csinos, mint egy kép.
• Örülök, mint az ütés.
• Erős, mint egy ökör.
• Ravasz vagy, mint a róka.
• Boldog vagyok, mint a kagyló.

Metafora

A metafora a beszéd alakja amely két különböző dolgot hasonlít össze a „tetszik” vagy a „mint” kifejezések használata nélkül.

• Vízből kifelé hal.
• Csillag a ég.
• Az unokáim a kertem virágai.
• Ez a történet a fülem számára zene.
• A szavaid megdöntött lemez.

Eufemizmus

Az eufemizmus olyan ábrázoló nyelv, amely olyan figuratív nyelvre utal, amelyet az egyébként durva, udvariatlan vagy kellemetlennek tartott szavak vagy kifejezések helyettesítésére terveztek.

• Tegnap este Joe nagyapja elhunyt (meghalt).
• Kezdett érezni a domb felett (öreg).
• Fiatal felnőttek kíváncsiak a madarakra, ill. méhek (nem).
• Púdereznem kell az orrom (mennem a fürdőszobába).
• Cégünknek van d úgy döntöttek, hogy elengednek (kirúgnak).

Személyeskedés

A megszemélyesítés olyan beszédfigura, amely emberi tulajdonságokat tulajdonít valaminek, ami nem emberi.

• hallottam, ahogy a szél fütyül.
• A víz táncolt az ablakomon.
• A kutyám azt mondja, kezdjem el a vacsorát.
• hold rám mosolyog.
• Ébresztése a háttérben zúgott.

A beszéd alakjának írása

Irodalmi eszközként a beszéd alakjai fokozza az írott és kimondott szavak jelentését. A szóbeli kommunikáció során a beszédfigurák pontosíthatják, javíthatják a leírást és érdekes nyelvhasználatot teremthetnek. Írásban, amikor a beszédfigurákat hatékonyan használják, ezek az eszközök javítják az író leírási és kifejezési képességét, hogy az olvasók jobban megértsék az átadottakat.

Fontos, hogy az írók hatékony beszédfigurákat készítsenek hogy a jelentés ne veszjen el az olvasó számára. Más szavakkal, a szavak egyszerű átrendezése vagy egymás mellé helyezése nem hatékony a szándékos megfogalmazás és megfogalmazás szempontjából. Például a „megehetnék egy lovat” hiperbolé hatékonyan nagy éhséget mutat a figuratív nyelv használatával. Ha egy író kipróbálná az „édesgyökérből készült istállót ehetnék” hiperbolátot, a figuratív nyelv hatástalan, és a jelentése elveszett a legtöbb olvasó számára.

Íme néhány módszer, amellyel az írók számára előnyös, ha beszédfigurákat építenek be munkájukba:

A beszéd ábrázolása mint művészi nyelvhasználat

A beszédfigurák hatékony használata a művészi nyelvhasználat egyik legnagyobb bemutatója. Az írók azáltal, hogy képesek verses jelentést, összehasonlításokat és kifejezéseket létrehozni ezekkel az irodalmi eszközökkel, formálják a művészetet szavakkal.

A beszéd mint szórakozás az olvasóknak alakja

A beszéd hatékony alakjai gyakran emelik egy irodalmi mű szórakoztató értéke az olvasó számára. A beszéd sok alakja humorra hivatkozik, vagy olyan irónia érzetet nyújt, ahogyan a szó szerinti kifejezések nem. Ez nagyobb elkötelezettséget teremthet az olvasó számára, amikor egy irodalmi műről van szó.

A beszéd ábrázolása mint emlékezetes élmény az olvasó számára

A beszéd hatékony ábráinak felhasználásával a leírás javítása érdekében és jelentése: az írók élményként emlékezetesebbé teszik műveiket az olvasók számára. Az írók gyakran megoszthatnak egy nehéz igazságot, vagy átvihetnek egy adott fogalmat figuratív nyelven keresztül, hogy az olvasó jobban megértse az anyagot, és amely emlékezetben tart.

Példák az irodalom beszédfigurájára

Az irodalmi művek számtalan beszédalakot mutatnak be, amelyeket irodalmi eszközként használnak. Ezek a beszédfigurák jelentést adnak az irodalomnak, és bemutatják a figuratív nyelv erejét és szépségét. Íme néhány példa jól ismert irodalmi művek beszédalakjaira:

1. példa: A Nagy Gatsby (F. Scott Fitzgerald)

Kék kertjében férfiak és lányok jöttek-mentek, mint lepkék a suttogások, a pezsgő és a csillagok között.

Fitzgerald itt használja a hasonlatot beszédfiguraként, hogy Gatsby pártvendégeit összehasonlítsák a lepkékkel. A Fitzgerald által használt képek finomságok és szépségűek, és efemer hangulatot teremtenek. Gatsby vendégeinek a lepkékhez való hasonlítása azonban azt az elképzelést is megerősíti, hogy csak a felek szenzációja vonzza őket, és úgy távoznak, hogy semmilyen valós hatást vagy kapcsolatot nem váltottak volna ki. Ez a hasonlat mint beszédfigura aláhúzza a regény felületességének és átmenetiségének témáit.

2. példa: Száz év magány (Gabriel Garcia Marquez)

Mindkettő egyszerre írta le, hogy mindig március volt ott és mindig hétfőn, és akkor megértették, hogy José Arcadio Buendía nem volt olyan őrült, mint a család mondta, de ő volt az egyetlen, akinek volt elég tudatossága annak érzékeléséhez, hogy az idő is megbotlott és balesetet szenvedett, és ezért tudott szilánkot és hagyjon örökített töredéket egy szobában.

Ebben a szakaszban Garcia Marquez a megszemélyesítést használja beszédfiguraként. Az idő személyesen „megbotlott” és „balesetet szenvedett” entitás. Ez a figuratív nyelv hatékony alkalmazása abban az értelemben, hogy az idő megszemélyesítése az emberi törékenység szintjét jelzi, amely ritkán társul ilyen mértvel. Ezenkívül ez a regényben beszédfiguraként hatékony, mert az idő nagy hatással van a történet cselekményére és szereplőire. Az így megszemélyesített idő jelentése a regényben addig fokozódik, hogy önmagában is karakter.

3. példa: Fahrenheit 451 (Ray Bradbury)

A könyv betöltött fegyver a szomszéd házban … Ki tudja, ki lehet az olvasott ember célpontja?

Ebben a részben Bradbury a metaforát használja beszédfiguraként, hogy összehasonlítsa a könyvet egy feltöltött fegyverrel. Ez egy hatékony irodalmi eszköz ehhez a regényhez, mert a történetben a könyveket szabad gondolkodás fegyvereinek tekintik, és azok birtoklása törvénytelen. Természetesen Bradbury csak azt állítja, hogy a könyv egy átvitt fegyver, mint átvitt, és nem szó szerinti jelentés. Ez a metafora különösen erős, mert az összehasonlítás annyira valószínűtlen; a könyveket általában nem tekintik veszélyes fegyvernek. Az összehasonlításnak azonban van egy logikai szintje a történettel összefüggésben, amelyben az ismeretekre való törekvés fegyveres és bűncselekményes.