Folytatva kíváncsiságunkat arról, hogy az élővilág hogyan bánik a tél hideg hőmérsékletével, elgondolkodott már azon, hogy mit csinálnak a békák és a varangyok télen?
A békák és a varangyok hidegvérűek, így testhőmérsékletük felveszi a körülöttük lévő hőmérséklet hőmérsékletét. A tél folyamán hibernált állapotba kerülnek, és egyesek fagypont alatti hőmérsékletnek vannak kitéve.
A vízi békák, mint a saját déli leopárdbékánk (Rana pipiens), általában egy tó vagy más víztömeg fenekén telelnek. De nem fúródnak le a sárba. A békák megtalálhatók az alján lógva, néha lassan úszva vagy mozogva.
Azok a békák és varangyok, amelyek idejük nagy részét szárazföldön töltik, általában a fagyvonal alá mélyedhetnek a hibernakulának vagy hibernált térnek nevezett odúkban vagy üregekben. Egyes békák, köztük a különböző békafajok, mint például a tavaszi kukacok (Hyla crucifer), nem nagyon tudnak odatermelni. A lehető legmélyebbre mennek, vagy üregekbe, hasadékokba és rönkökbe nyomódnak. Ebben az esetben néha a béka szilárdan megfagy!
A fagyás veszélye a sejteket és szerveket szúró jégkristályok képződése. De ezek a békák magas koncentrációban tartalmaznak glükózt vagy cukrot, ami természetes fagyálló. Elképesztően megdöbbentő, hogy a szívük tulajdonképpen abbahagyja a dobogást. Megállnak a légzéssel, és minden látszatuk szerint halottak.
Amint az idő felmelegszik és a dolgok kiolvadni kezdenek, a béka is megolvad. A szíve és a tüdeje csodával határos módon újra működni kezd, és a béka újra életre kel.
Szeretné közelről látni ezeket a csodálatos kétéltűeket? Álljon meg a Creature Cavernnél, hogy találkozzon lakó békáinkkal és varangyainkkal.