3c. Massachusetts-öböl – “A város egy dombon”

fametszet, John Foster, Boston, 1677

Ez a fametszet képviseli a legkorábbi ismert Új-Anglia térképet 1677-ből. A térképkészítő nyugat felé mutatott északra jobbra.

Az Arbella utasainak, akik új oklevelükkel 1630-ban elhagyták Angliát, remek látomásuk volt. Példának kell lenniük a világ többi részének a jogos életvitelben. John Winthrop leendő kormányzó egészen világosan megfogalmazta célját: “Olyan leszünk, mint egy város egy dombon, minden ember szeme ránk néz.”

Az Arbella a tizenegy hajó egyike volt, több mint ezer puritán szállító abban az évben Massachusettsbe. Ez volt az eddigi legnagyobb eredeti vállalkozás az angol új világban. Az utasokat úgy határozták meg, hogy a kormányzó szavai szerint Európa többi részének jelzőfénye, “A keresztény szeretet egyik modellje”.


John Winthrop az Arbella fedélzetén utazott az Újvilágba. Többször megválasztották és elbocsátották a Massachsetts-öböl gyarmatának kormányzójává.

A puritánok hittek az eleve elrendelésben. Ez a tan azt állítja, hogy Isten mindenható és mindent tud; ezért minden egyes lélek sorsát születéskor ismeri Isten. Semmi, amit az egyén tehet vagy mondhat, megváltoztathatja végső sorsát. A puritánok úgy vélték, hogy azok, akiket Isten kiválasztott üdvözülésre – a kiválasztottak – megtapasztalják a “megtérést”. Ebben a folyamatban Isten kinyilatkoztatta az egyén számára az ő kegyelmét, és az illető tudta, hogy megmenekült.

Csak a választottak szolgálhatnak egyházi tagként. Ha egy ember valóban megmenekülne, akkor csak Isten által jóváhagyott magatartásra lenne képes. Ezek az “élő szentek” példaként szolgálnának a világ többi részén. Az első években olyan miniszterek, mint John Cotton, gondosan átvilágították azokat az embereket, akik azt állítják, hogy megtértek.

A kolóniának több mint egy lelkes egyházra volt szüksége a túléléshez. Számos másként gondolkodó – keresztény férfi és nő, akik nem tértek meg – szintén a Massachusetts-öböl soraiban éltek. Az olyan városokat, mint Marblehead, nem puritán telepesek alapították. A puritánok ezt a kereskedelem érdekében megengedték. Számos készségre volt szükség az élénk gazdasághoz.


Ez a metszet megmutatja a Harvard egyetemét, ahogy annak idején kinézett a 18. század.

Megalakult a választott törvényhozás, amely visszhangozza a más angol gyarmatokon már tapasztalható önkormányzati vágyat. Habár a minisztereknek megtiltották a politikai tisztség betöltését, a legfontosabb döntéseket számos esetben a papság hozta meg. 1636-ban a purvani miniszterek képzése céljából létrehozták a Harvard Főiskolát.

Az 1630-as évek végére az angliai puritánok “nagy vándorlásának” részeként közel 14 000 további puritán telepes érkezett Massachusettsbe, és a gyarmat terjedni kezdett. 1691-ben Plymouth kolóniáját, még mindig alapító okirat nélkül, elnyelte a növekvő nyugati szomszédjuk.

Úgy tűnt, hogy a nagy kísérlet az első néhány évtizedben hatalmas sikert aratott. Végül a világi aggodalmak a vallási hév hanyatlásához vezettek az 1600-as évek öregedésével.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük