A occipitalis neuralgia a fejfájás egyik ismert oka betegeket érintő ambuláns körülmények között. A Nemzetközi Fejfájás Társaság az occipitalis neuralgiát egy vagy kétoldali paroxizmális lövésként vagy szúró fájdalomként határozza meg a fejbőr hátsó részében a nagyobb, a kisebb vagy a harmadik occipitalis ideg eloszlásában, amelyet néha csökkent érzés vagy dysesthesia kísér az érintett területen. A fájdalom gyakran társul a felelős ideg érzékenységével, és gyakran helyi érzéstelenítő injekcióval enyhíti. A betegeknél általában a suboccipitalis régióból eredő fájdalom jelentkezik, amely a felső nyakba, a hátsó fejbe és a szem mögé sugárzik. Az occipitalis neuralgia leggyakoribb oka a nagyobb occipitalis ideg (GON) (az esetek 90% -a) és a kisebb occipitalis ideg (LON) (az esetek 10% -a) összenyomódása.
A helyi érzéstelenítő injekciója a GON környékén nemcsak a terápiás megkönnyebbülés szempontjából előnyös, hanem egy fontos diagnosztikai eljárás, amelyet később célzottabb terápiára lehet használni.
A Nemzetközi Fejfájás Társaság szerint , az orvosoknak meg kell különböztetniük az occipitalis neuralgiáját az atlantoaxiális vagy a felső zygapophysealis ízületekből eredő hivatkozott occipitalis fájdalomtól. Emiatt a helyi érzéstelenítő injekciója a GON körül nemcsak a terápiás megkönnyebbülés érdekében előnyös, hanem egy fontos diagnosztikai eljárás, amelyet később célzottabb terápiára lehet használni.
Landmark-alapú nyaki idegtömb
Klasszikusan az occipitalis idegtömböket landmark-alapú technikával hajtották végre. Helyezze a beteget ülő vagy fekvő helyzetbe úgy, hogy a fej előre hajlik, és tapintsa meg az occipitalis kidudorodást és a mastoid folyamatot a nyaki gerincen. A GON a legtöbb beteg egyharmadában helyezkedik el az occipitalis protuberancia és a mastoid folyamat közötti távolságtól. Az ideg az occipitalis artéria tapintásával található meg, és tipikusan csak az artéria közepén helyezkedik el. Egyes betegek anatómiai eltérései azonban azt eredményezik, hogy a GON időnként az occipitalis artéria oldalirányában helyezkedik el. Emiatt általában nagyobb mennyiségű helyi érzéstelenítőt (3-5 cm3) használnak a GON blokkolásának esélyének növelésére. A LON, a harmadik occipitális ideg és a GON nagyobb aurikuláris idegének viszonylagos közelsége miatt a nem specifikus blokkokat általában landmark-alapú technikákkal hajtják végre.
Ultrahang-vezérelt occipitalis idegblokk
1. ábra: A bal oldali ábra a releváns nyaki anatómiát ábrázolja. A két kép a jobb oldalon vázolja a megfelelő ultrahang szonda pozícionálását egy GON blokkhoz a C2 szintjén. 1. axiális a külső nyakszirti protuberancia felett (EOP); 2. tengelyirányú C2 spinous folyamat; 3, ferde síkban, obliquus capitis inferior (OCI) izommal. Újabban ultrahangvezérelt GON-blokkokat végeznek a C2 szintjén. A GON a C1 hátsó íve alatt a gerincvelőből előbukkanó C2 ramusz hátsó tagozata. Az ideg ezután bejárja a cefaládot az obliquus capitis inferior és a semispinalis capitis között, amint az az 1. ábrán látható. Az ideg blokkolása itt egy viszonylag új technika, amely számos előnnyel jár a klasszikus, mérföldkő alapú technikákkal szemben. Ezen a szinten az ideg nem közvetlenül az artéria mellett helyezkedik el, és mélyebben fekszik a szövetrétegek között, ami jobb szonográfiai megjelenítést és biztonságot tesz lehetővé az occipitalis artéria elkerülése révén. Ezenkívül a blokk proximálisabb végrehajtása lehetővé teszi az ultrahangos szonda és a tű hajszál alatti elhelyezkedését, elősegítve a bőr jobb fertőtlenítését és az anatómia pontosabb azonosítását. Végül lehetővé teheti a fájdalom jobb kontrollját azoknál a betegeknél, akiknél az occipitalis neuralgia másodlagos a proximális GON-befogás miatt.
Greher és munkatársai az első kutatócsoportok között írták le ezt a technikát, és a kadon modellekben a GON körül elterjedt helyi érzéstelenítők nagyobb arányú sikert arattak, mint a klasszikus, mérföldkő alapú technikák. Vizsgálatuk 80% -os blokk-sikerességi arányt mutatott a klasszikus megközelítéssel szemben, szemben a 100% -kal az új megközelítésnél C2-nél. Egy későbbi prospektív, nyílt vizsgálat, melyet Pingree és munkatársai végeztek ugyanazon technikával 14 betegnél, kimutatta, hogy a betegek 86% -a érzéstelenítést ért el a GON eloszlásban 30 perccel az injekció beadása után, a fájdalom pontszám átlagosan 3,78-kal csökkent. Azt is megállapította, hogy a fájdalom pontszámai szignifikánsan csökkentek, akár négy hét múlva is.
2. ábra: Ultrahangos képek és a megfelelő szemléltetést szemléltető illusztrációk a külső occipitalis protuberancia (EOP) fölött (A, B), bifid C2 spinous folyamat (C, D) és obliquus capitis inferior (OCI) izom (E, F). Ultrahangvezérelt occipitalis idegtömbök végrehajtásakor a beteg pozícionálása hasonló a klasszikushoz , mérföldkő alapú technika, ahol a beteg hajlított nyakkal hajlamos vagy ülő helyzetben lehet. Pingree és munkatársai egy szokásos nagyfrekvenciás lineáris átalakító segítségével írták le. Kezdje azzal, hogy átvizsgálja az occipitalis protuberanciát, majd haladjon farkasszemet, amíg a bifid C2 spinális folyamat könnyen azonosítható. Mozgassa a szondát oldalirányban, amíg az obliquus capitis alsóbb izmot meg nem azonosítja. Ez az izom a C2 spinous folyamatból származik, és beilleszkedik a C1 keresztirányú folyamatba (lásd 2. ábra). Előfordulhat, hogy a szondát enyhe óramutató járásával megegyező irányban el kell forgatni annak biztosítása érdekében, hogy párhuzamos legyen az obliquus capitis alsó izom hasával. Az ultrahangos szonda megfelelő pozícionálása megmutatja, hogy a szemispinalis capitis és a trapezius izom felszínes a GON-nál, az obliquus capitis alsó izom pedig a GON mélyén, amint az a 2. ábrán látható.
3. ábra: Tűi vizualizáció síkban elhelyezkedő mediális és laterális megközelítés alkalmazásával a nagyobb occipitalis ideg (GON) megcélzásához, miközben az obliquus capitis alsóbbrendű (OCI) izom fölött halad. A tű behelyezése előtt a Doppler segítségével azonosítsa a releváns érrendszert, mert a csigolya artéria gyakran az obliquus capitis alsó izomtól mélyen és oldalirányban a GON felé helyezkedik el. A releváns anatómia megfelelő vizualizálása után Pingree és mtsai leírták, hogy egy 25-es méretű, 2 hüvelykes gerinc tűt helyeznek a jelátalakítóval síkba a középtől az oldalsóig, amint azt a 3. ábra mutatja. Különböző helyi érzéstelenítő és szteroid kombinációk adhatók be. Pingree és munkatársai összesen 4 cm3-t (1 cm3 2% lidokain, 2,5 cm3 0,25% bupivakain és 3 mg betametazon) használtak, jó eredménnyel. A tű hegyének vizualizálása a behelyezés során rendkívül fontos, mert a blokkot mind a csigolya artéria, mind a gerincvelő viszonylagos közelében hajtják végre. Az injekció során a GON körül elterjedt helyi érzéstelenítés szintén fontos a blokk biztonságos és hatékony elvégzéséhez.
Következtetés
Úgy tűnik, hogy az ultrahang által irányított occipitalis idegtömbök viszonylag biztonságosak, hatékonyak és hatékonyak. egyszerű eljárás az occipitalis neuralgia diagnosztizálására és kezelésére. A vak, mérföldkő-alapú technikához képest az ultrahang-vezérelt idegtömbök lehetővé teszik a nagyobb occipitalis ideg közvetlen megjelenítését, lehetővé téve a szolgáltatók számára, hogy célzottabb blokkokat hajtsanak végre, és potenciálisan lehetővé tegyék a denervációs eljárásokat a jövőben. Tekintettel az ultrahangos készülékek elérhetőségének növekedésére az ambuláns körülmények között és a szolgáltatók hozzáértése miatt, a klinikusoknak fontolóra kell venniük ezt a blokkot azoknál a betegeknél, akiknél az occipitalis neuralgia tünetei vannak.
Címkék: occipitalis neuralgia, fejfájás, GON, LON